Kedves olvasók!
10 napra elutazom Görögországba, Paráliába :)
Szóval 10 napig nem fogok semmilyen bejegyzést írni, sajnálom...
De gondoltam jobb ha szólok,
viszont ha visszatértem, ismét írok ezerrel :P
Addig is Hérete!(viszlát) ^^
2011. május 28., szombat
Vakáció!!!Holiday :)
Kedves olvasók!
10 napra elutazom Görögországba, Paráliába :)
Szóval 10 napig nem fogok semmilyen bejegyzést írni, sajnálom...
De gondoltam jobb ha szólok,
viszont ha visszatértem, ismét írok ezerrel :P
Addig is Hérete!(viszlát) ^^
2011. május 27., péntek
12. fejezet - Szükségem van Rád!
Aztán hazaértem, de egyszerűen képtelen voltam bemenni a házba. Mondjuk apa kocsija sehol, így nem kell elé állnom, és azt mondanom igazad volt Alexszel, legalábbis egyelőre. De nem akartam, hogy Josh itt hagyjon, most szükségem volt Rá, és neki is rám…
- Velem maradsz ma éjjel? –kérdeztem boci szemekkel.
- Lehet nem éppen a legjobb ötlet, most zaklatott vagy. –mondta komolyan.
- Nem úgy velem, hanem csak légy mellettem, szükségem van rád. De neked is rám, hiába tagadod.
- Rendben. Igazad van. Gyere, menjünk be.
- Menjünk be.
Aztán kiszálltunk a kocsiból, majd a bejárathoz sétáltunk, kézen fogva, majd bementünk, és meg sem állva a szobám felé vezettem.
- Hát ez lenne a szobám. –mondtam mosolyogva.
- Szép. –mondta ki, majd elkezdett nézelődni, amíg én elkezdtem vetkőzni.
- Ho –ho, mit csinálsz kislány? Semmi szex…még. –mondta megzavarodva, én meg elmosolyodtam. Annyira vicces volt, végre sikerült mosolyognom.
- Leveszem a ruháim, és átöltözök. De vicces vagy, amikor zavarban vagy. –kuncogtam el magam.
- Meg tudtommal láttál már ruhák nélkül, kis tapizós. –mondtam felvont szemöldökkel.
- Szóval vicces vagyok, hm? És tapizós? – vonta fel a szemöldökét, és virította ismét azt a cuki sunyi vigyorát, amitől már ott helyben elolvadtam.
- Igen, az vagy. - mondtam huncutan, majd odamentem hozzá, már csak egy szál melltartóban és bugyiban, majd végigsimítottam a mellkasán. – Csak Te voltál képes megvigasztalni, és egyben megnevettetni, és köszi, érte, szépszemű.
Közben elkomolyodtam, és végigsimítottam arcán. Már egyre közelebb és közelebb hajoltam felé, és már majdnem megcsókoltam, de ő elhajolt.
- Ezt nem kéne. Most zaklatott vagy, és én is, de ígérem szépségem, hogy amint lenyugodtak a kedélyek, úgy megdöngetlek, hogy arra szavakat sem találsz majd, legfeljebb nyögéseket. –mondta komolyan, majd a szex résznél huncutan rám vigyorgott.
De igaza volt, túlságosan dühös vagyok még Alexre és a plasztikájára és meg kell bosszulnunk, amit velünk tettek.
- Igazad van, bocsi. –mondtam komolyan. Persze a másik felem vágyott rá, és azt kívánta, bárcsak most „megdöngetne”, itt helyben vadul és szenvedélyesen. Tudom, hogy nemrég még alexért dobogott a szívem, de Josh, nos már az első perctől kezdve megmozdult valami a szívemben iránta, és mikor reggel letapizott, az érintésétől lázba jöttem, és ha csak visszagondolok rá újra elönt ez a vágy. Eközben észrevettem, hogy még mindig mellkasát simogatom, és mélyen azokba a meseszép szemekbe nézek.
- Minden oké? – kérdezte zavartan, kissé aggódva Josh.
- Am igen persze. –mondtam mosolyogva.
- Ami pedig a döngetést illeti, alig várom. –mondtam oda mosolyogva, kacéran, majd elindultam a szekrény felé. Simán levettem a melltartóm és a bugyim, nem zavart, hogy ott van, hiszen látott már a kis tapizós szépszemű ruhák nélkül. Mikor oda néztem hirtelen elfordult, de biztosra veszem, hogy amikor módjában állt, megbámult a drága. De ezt, cseppet sem bánom…
Aztán felkaptam egy cuki rózsaszín selyem hálóinget.
- Nos, hogy festek? –kérdeztem mosolyogva.
- Meseszép vagy. –mondta, majd odajött hozzám, és megsimította az arcom. Én csak bambán néztem a szemeibe és újra elöntött az a mérhetetlen vágy, amit iránta érzek.
- Szükségem van rád, Kris. –mondta mélyen a szemeimbe nézve.
- Nekem is rád, Josh. –mondtam komolyan miközben elvesztem azokban a szép szemeiben, aztán egyre közelebb és közelebb hajolt hozzám. Tudtam, itt az idő, végre velem lesz, végre ölel és csókol. Itt vagyunk egymásnak, és mindkettőnknek szüksége van a másikra.
- Velem maradsz ma éjjel? –kérdeztem boci szemekkel.
- Lehet nem éppen a legjobb ötlet, most zaklatott vagy. –mondta komolyan.
- Nem úgy velem, hanem csak légy mellettem, szükségem van rád. De neked is rám, hiába tagadod.
- Rendben. Igazad van. Gyere, menjünk be.
- Menjünk be.
Aztán kiszálltunk a kocsiból, majd a bejárathoz sétáltunk, kézen fogva, majd bementünk, és meg sem állva a szobám felé vezettem.
- Hát ez lenne a szobám. –mondtam mosolyogva.
- Szép. –mondta ki, majd elkezdett nézelődni, amíg én elkezdtem vetkőzni.
- Ho –ho, mit csinálsz kislány? Semmi szex…még. –mondta megzavarodva, én meg elmosolyodtam. Annyira vicces volt, végre sikerült mosolyognom.
- Leveszem a ruháim, és átöltözök. De vicces vagy, amikor zavarban vagy. –kuncogtam el magam.
- Meg tudtommal láttál már ruhák nélkül, kis tapizós. –mondtam felvont szemöldökkel.
- Szóval vicces vagyok, hm? És tapizós? – vonta fel a szemöldökét, és virította ismét azt a cuki sunyi vigyorát, amitől már ott helyben elolvadtam.
- Igen, az vagy. - mondtam huncutan, majd odamentem hozzá, már csak egy szál melltartóban és bugyiban, majd végigsimítottam a mellkasán. – Csak Te voltál képes megvigasztalni, és egyben megnevettetni, és köszi, érte, szépszemű.
Közben elkomolyodtam, és végigsimítottam arcán. Már egyre közelebb és közelebb hajoltam felé, és már majdnem megcsókoltam, de ő elhajolt.
- Ezt nem kéne. Most zaklatott vagy, és én is, de ígérem szépségem, hogy amint lenyugodtak a kedélyek, úgy megdöngetlek, hogy arra szavakat sem találsz majd, legfeljebb nyögéseket. –mondta komolyan, majd a szex résznél huncutan rám vigyorgott.
De igaza volt, túlságosan dühös vagyok még Alexre és a plasztikájára és meg kell bosszulnunk, amit velünk tettek.
- Igazad van, bocsi. –mondtam komolyan. Persze a másik felem vágyott rá, és azt kívánta, bárcsak most „megdöngetne”, itt helyben vadul és szenvedélyesen. Tudom, hogy nemrég még alexért dobogott a szívem, de Josh, nos már az első perctől kezdve megmozdult valami a szívemben iránta, és mikor reggel letapizott, az érintésétől lázba jöttem, és ha csak visszagondolok rá újra elönt ez a vágy. Eközben észrevettem, hogy még mindig mellkasát simogatom, és mélyen azokba a meseszép szemekbe nézek.
- Minden oké? – kérdezte zavartan, kissé aggódva Josh.
- Am igen persze. –mondtam mosolyogva.
- Ami pedig a döngetést illeti, alig várom. –mondtam oda mosolyogva, kacéran, majd elindultam a szekrény felé. Simán levettem a melltartóm és a bugyim, nem zavart, hogy ott van, hiszen látott már a kis tapizós szépszemű ruhák nélkül. Mikor oda néztem hirtelen elfordult, de biztosra veszem, hogy amikor módjában állt, megbámult a drága. De ezt, cseppet sem bánom…
Aztán felkaptam egy cuki rózsaszín selyem hálóinget.
- Nos, hogy festek? –kérdeztem mosolyogva.
- Meseszép vagy. –mondta, majd odajött hozzám, és megsimította az arcom. Én csak bambán néztem a szemeibe és újra elöntött az a mérhetetlen vágy, amit iránta érzek.
- Szükségem van rád, Kris. –mondta mélyen a szemeimbe nézve.
- Nekem is rád, Josh. –mondtam komolyan miközben elvesztem azokban a szép szemeiben, aztán egyre közelebb és közelebb hajolt hozzám. Tudtam, itt az idő, végre velem lesz, végre ölel és csókol. Itt vagyunk egymásnak, és mindkettőnknek szüksége van a másikra.
2011. május 23., hétfő
11. fejezet - Mérhetetlen fájdalom
Ott csókolgatta Alex a számomra igen csak ismerős szőke plasztikát a suliból, sőt, még szerelmet is vallott neki, ennyire tudok szájról olvasni. Majd meg szakadt a szívem, hogy nekem, annak idején sosem mondta, hogy szeret, ezért hagyott el, és ennek a műnőnek meg csak így szerelmet vall, ráadásul az előző éjszaka velem szexelt . Igaz mondta utólag, hogy szeretett, de ezek után már hinni sem tudok neki, egyetlen szavának sem.
- Alyson? – csak ennyi nyögött ki fájdalmasan Josh, és rögtön leesett a kép, ez a lány Josh exe, aki az én exemmel kefél. Remek. Mert igen, ezek után már tuti az exem Alex. Én marha csacsi, hogy hittem neki, és annak, hogy az előző éjszaka jelentett valamit! Én balga szamár! A szívem darabokban volt, de egyben majd szétvetett a düh.
Gyors léptekkel megindultam feléjük, utánam Josh, és mikor megláttak, totál le voltak döbbenve.
Nem szóltam egy ideig semmit, csak szomorúan néztem Alexre és a plasztikára. Josh is, mint később kiderült, de akkor csak őket néztem. Majd egy hatalmas pofont vágtam le Alexnek, hogy tudja, kurvára haragszom rá.
- Ezt nem érdemeltem meg Te szemét, hogy ezzel a műnővel csalj meg, és azt főképp nem, hogy újra a lelkembe gázolj. Azt hittem a tegnapi éjszaka után újra kezdtük, de úgy látszik tévedtem. A pokolban fogsz, elégne te rohadék. –mondtam oda dühösen a pofon után Alexnek.
- Sajnálom, hogy így kell megtudnotok, de egy ideje szeretem, Alysont. –mondta komolyan és kimérten Alex.
- Akkor miért kellett megdugnod? Miért kellett újra megbántanod?
- Veled próbáltam felejteni őt, de képtelen vagyok.
- Szóval szereted, és én csak egy tárgy voltam, amit jól kiélvezel, afféle felejtő.
- Sajnálom.
- Én is. –szólt közbe a szöszi.
- Te csak légy csendbe plasztika! –üvöltöttem rá.
- Hogy mi? Mit képzelsz Te magadról?
- Én mit? Nézz magadba szöszi, összetörted Josh szívét, akinél jobb srác nincs is a Földön, és egyúttal ártottál másnak is. Miért voltatok ilyen gyávák? Mondtátok volna meg nyíltan, akkor talán még meg is bocsájtanám, de így, így készüljetek a bosszúmra! –mondtam gonoszan, és tényleg volt okuk félni ezek után. Aztán oda jött Andy és Dim is, nem volt nehéz kitalálni, hogy mi folyik itt, így csak csendben hallgatták a dühkitörésem.
- Az én bosszúmra is. Sosem fogom neked ezt megbocsájtani, öcsém. –mondta ridegen Josh, és mikor ránéztem, azokkal a szép szemekkel szinte perzselte az árulókat.
- Készüljetek fel rá, mert a poklok poklát élitek majd át! Itt helyben megígérem, hogy kikészítelek titeket. –mondtam gyűlölettel teli tekintettel én is, majd kézen fogtam Josh, és elindultunk kifelé a klubból, mögöttünk Dim és Andy.
Mikor kiértem majd meg szakad a szívem, és a hirtelen düh mély fájdalomba csapott át. Nem bírtam visszatartani a könnyeim, és Josht átölelve bőgtem. Habár mindenki próbált vigasztalni, de nem ment, egyszerűen képtelen voltam arra, hogy leálljak.
- Nyugi, ne sírj. – mondta Josh vigasztalva, miközben magához ölelt.
- Gyűlölöm őket, ezért kapnak, de nagyon. –mondtam zokogva.
- Én is így érzek, ne aggódj megkapják a magukét, de most az a lényeg, hogy lenyugodjunk, és hideg fejjel gondolkodjunk.
- Még nem megy, képtelen vagyok. –sírtam tovább.
- Jobb lenne, ha pihennél, Kris. Csak magadnak ártasz, Joshnak igaza van. –mondta vigasztalóan Andy.
- Hazaviszünk. –mondta Dim.
- Nem kell, majd én hazaviszem, ti csak szórakozzatok, már ha tudtok ezek után. –szólt közbe Josh, mire felkaptam a fejem. De édi, ő akar hazavinni, én meg itten rinyálok, az ő szíve is pont úgy össze van törve.
- Igen, Josh haza visz. –mondtam szipogva, és átöleltem Josht, mire elmosolyodtak.
Most érzem, hogy szükségem van Rá, nélküle elvesznék, csak ő kell, mélyen beszívva az illatát, az erős karjai közt akarok lenni, hogy feledjem azt a mocskos dögöt és a plasztikáját.
- Akkor Josh visz haza és kényeztet. –mondta kis pimaszsággal Dim, de én nem néztem fel, csak tovább szorosan Joshoz bújva szipogtam. Biztosan meg akart nevettetni, de egyszerűen most bármire képes lennék, csak nevetni nem…
- Igyekszem. –mondta nagyot sóhajtva Josh, majd megfogta az állam és mélyen a szemeimbe nézett.
- Ideje indulni. –szólt újra, majd bólintottam, mire letörölte a könnyeim az ujjával. Aztán kézen fogva a kocsijához mentünk, és miután beszálltunk, elindultunk hozzám. Közben végig az ablaknak dőltem, és kifelé bámultam. Nem tudta mit mondani Neki, hiszen átérzi fájdalmam, és túl gyenge is voltam hozzá.
- Alyson? – csak ennyi nyögött ki fájdalmasan Josh, és rögtön leesett a kép, ez a lány Josh exe, aki az én exemmel kefél. Remek. Mert igen, ezek után már tuti az exem Alex. Én marha csacsi, hogy hittem neki, és annak, hogy az előző éjszaka jelentett valamit! Én balga szamár! A szívem darabokban volt, de egyben majd szétvetett a düh.
Gyors léptekkel megindultam feléjük, utánam Josh, és mikor megláttak, totál le voltak döbbenve.
Nem szóltam egy ideig semmit, csak szomorúan néztem Alexre és a plasztikára. Josh is, mint később kiderült, de akkor csak őket néztem. Majd egy hatalmas pofont vágtam le Alexnek, hogy tudja, kurvára haragszom rá.
- Ezt nem érdemeltem meg Te szemét, hogy ezzel a műnővel csalj meg, és azt főképp nem, hogy újra a lelkembe gázolj. Azt hittem a tegnapi éjszaka után újra kezdtük, de úgy látszik tévedtem. A pokolban fogsz, elégne te rohadék. –mondtam oda dühösen a pofon után Alexnek.
- Sajnálom, hogy így kell megtudnotok, de egy ideje szeretem, Alysont. –mondta komolyan és kimérten Alex.
- Akkor miért kellett megdugnod? Miért kellett újra megbántanod?
- Veled próbáltam felejteni őt, de képtelen vagyok.
- Szóval szereted, és én csak egy tárgy voltam, amit jól kiélvezel, afféle felejtő.
- Sajnálom.
- Én is. –szólt közbe a szöszi.
- Te csak légy csendbe plasztika! –üvöltöttem rá.
- Hogy mi? Mit képzelsz Te magadról?
- Én mit? Nézz magadba szöszi, összetörted Josh szívét, akinél jobb srác nincs is a Földön, és egyúttal ártottál másnak is. Miért voltatok ilyen gyávák? Mondtátok volna meg nyíltan, akkor talán még meg is bocsájtanám, de így, így készüljetek a bosszúmra! –mondtam gonoszan, és tényleg volt okuk félni ezek után. Aztán oda jött Andy és Dim is, nem volt nehéz kitalálni, hogy mi folyik itt, így csak csendben hallgatták a dühkitörésem.
- Az én bosszúmra is. Sosem fogom neked ezt megbocsájtani, öcsém. –mondta ridegen Josh, és mikor ránéztem, azokkal a szép szemekkel szinte perzselte az árulókat.
- Készüljetek fel rá, mert a poklok poklát élitek majd át! Itt helyben megígérem, hogy kikészítelek titeket. –mondtam gyűlölettel teli tekintettel én is, majd kézen fogtam Josh, és elindultunk kifelé a klubból, mögöttünk Dim és Andy.
Mikor kiértem majd meg szakad a szívem, és a hirtelen düh mély fájdalomba csapott át. Nem bírtam visszatartani a könnyeim, és Josht átölelve bőgtem. Habár mindenki próbált vigasztalni, de nem ment, egyszerűen képtelen voltam arra, hogy leálljak.
- Nyugi, ne sírj. – mondta Josh vigasztalva, miközben magához ölelt.
- Gyűlölöm őket, ezért kapnak, de nagyon. –mondtam zokogva.
- Én is így érzek, ne aggódj megkapják a magukét, de most az a lényeg, hogy lenyugodjunk, és hideg fejjel gondolkodjunk.
- Még nem megy, képtelen vagyok. –sírtam tovább.
- Jobb lenne, ha pihennél, Kris. Csak magadnak ártasz, Joshnak igaza van. –mondta vigasztalóan Andy.
- Hazaviszünk. –mondta Dim.
- Nem kell, majd én hazaviszem, ti csak szórakozzatok, már ha tudtok ezek után. –szólt közbe Josh, mire felkaptam a fejem. De édi, ő akar hazavinni, én meg itten rinyálok, az ő szíve is pont úgy össze van törve.
- Igen, Josh haza visz. –mondtam szipogva, és átöleltem Josht, mire elmosolyodtak.
Most érzem, hogy szükségem van Rá, nélküle elvesznék, csak ő kell, mélyen beszívva az illatát, az erős karjai közt akarok lenni, hogy feledjem azt a mocskos dögöt és a plasztikáját.
- Akkor Josh visz haza és kényeztet. –mondta kis pimaszsággal Dim, de én nem néztem fel, csak tovább szorosan Joshoz bújva szipogtam. Biztosan meg akart nevettetni, de egyszerűen most bármire képes lennék, csak nevetni nem…
- Igyekszem. –mondta nagyot sóhajtva Josh, majd megfogta az állam és mélyen a szemeimbe nézett.
- Ideje indulni. –szólt újra, majd bólintottam, mire letörölte a könnyeim az ujjával. Aztán kézen fogva a kocsijához mentünk, és miután beszálltunk, elindultunk hozzám. Közben végig az ablaknak dőltem, és kifelé bámultam. Nem tudta mit mondani Neki, hiszen átérzi fájdalmam, és túl gyenge is voltam hozzá.
2011. május 22., vasárnap
10. fejezet - A buli...
Aztán késő este keltem fel, egy SMS-re Andy-tól, hogy buli van az egyik bárban, és, hogy miért nem megyünk el. Vissza is írtam neki, hogy benne vagyok, rám fér a kikapcsolódás. Túl sok minden kavarog a fejemben Alexről és a gyanús SMS-eitől, ráadásul folyton beugrik a kép, mikor Josh végigsimította testem majdnem minden porcikáját, mikor azokkal a tengerkék szemekkel rám nézett, beleremegtem, és már csak a puszta gondolattól majdnem elaléltam.
Aztán a csengő zökkentett ki az álmodozásaimból. Andy volt az, fel is j=ott hozzám, én meg mint a tejbe tök úgy ültem egy helyben.
- Mégis mire vársz? Öltözz!- mondta komolyan.
- Lefeküdtem Alexszel, újra belezúgtam, de megint nem stimmel vele valami, gyanús SMS-eket kap, kikészültem, közben majdnem lesmárolt a bátyja, akinek érintéseitől lázba jövök. Kissé mozgalmas napom volt. –mondtam komoran, és Andynak kishíján leesett az álla a csodálkozástól.
- Huh! Nem semmi kislány, de jobb az ilyenektől távol tartanod magad. –mondta anyáskodó hangnemben.
- Tudom, de szeretem, viszont ott van a bátyja, aki totál megbabonázott, képtelen vagyok józanul gondolkodni.
- Azért megyünk bulizni, hogy lerészegedjünk, és felejtsünk, de mondjuk, jön Dimitri is. –mondta elpirulva miután kiejtette Dim nevét. Ez a lány totál belezúgott.
- Nekem nem baj, ha jön a Te orosz szeretőd, jól ki jövök vele. –mondtam nevetve, majd Andy egyre jobban pirult.
- Hey. – vörösödött el, és én meg jókat nevettem.
- Tény, ami tény, belezúgtál. –mosolyogtam rá, mire ő ugyan úgy pirulva bólintott egyet.
- Majd elmesélem, hogy milyen édi volt a legutóbbi szex alkalmával, azt hittem ott helyben elájulok a döbbenettől, no meg az orgazmustól. –mondta Andy mosolyogva, és ismét elvörösödött.
Ezen elnevettem magam, de egyben annyira jó látni, hogy legalább ő boldog…
Aztán elkezdtem öltözködni, és felvettem egy cuki mintás felsőt, és egy miniszoknyát extra nagy magas sarkúval, majd becsavartam a hajam. sminknek olyan természeteset tettem, csak semmi feltűnés, és aztán együtt elindultunk, apa óvó szavaival az tudatunkban a buliba. Mikor kiszálltam a kocsiból, megpillantottam Josht.
- Szia Josh. –mondtam mosolyogva, majd átöleltem.
- Josh, Ő Andy, a legjobb barátnőm, Andy, ő Alex bátyja, Josh. –mutattam be egymásnak őket. Andy zavartan rám nézett.
- Szóval a tapizós srác. –mondta Andy mosolyogva Josra.
- Elárultad neki? –vonta fel a szemöldökét Josh, de a barátnők mindent elmondanak egymásnak.
Igen el. –mondtam határozottan és pimaszan. Aztán megjelent Dim.
- Szia Dim. –köszöntem, miután a tubicák számomra elég kínosan vad csókkal köszöntötték egymást.
- Ő Josh, Josh, Ő Andy pasija Dimitri. –mutattam be a két srácot egymásnak.
- Szia Dim.- majd kézfogás gyanánt a kezét felé nyújtotta.
- Szia Josh. –mondta Dim és kezet fogtak.
- Te vagy Kris pasija? – kérdezte újra Dim, és én majdnem ott helyben elájultam.
- Nem, én a pasija bátyja vagyok, most futottunk össze. –monda mosolyogva Josh.
- Az néha ugyan az.
- Ebben van valami Dimitri.
- Kicsit sem zavarunk? –néztem felvont szemöldökkel rájuk.
- Bocsi szépségem. –mondta huncutan mosolyogva Josh.
- Én mondtam, hogy ugyan az. –szólt Dim, és én vállba csaptam.
- Nah irány a buli srácok. Mert Kris végén megveri azt a csinos pofid. –mondta mosolyogva Dimnek Andy.
- Igaza van. –mondtam komolyan, mire mindkét fiú elnevette magát. Ezek nem vesznek komolyan.
De durcás pofival ugyan, de bementem utánuk a buliba, és rögtön táncolni is kezdtünk, Andy természetesen Dimmel, és én megragadtam Josh-t és elkezdtünk, mint két őrült tini táncolni, hm…talán azok is voltunk. De nem tudtam leplezni aggodalmam Alex iránt, másfelől az iránta táplált vonzalmam sem. Viszont látta, hogy letört vagyok, és megfogta a két kezem, és vigasztalni próbált.
- Biztosan valami fontos dolga akadt, azért SMS-ezett annyit, ne félj, rendes srác, csak nehezen tudja kifejezni érzéseit. –mondta mélyen a szemeimbe nézve.
- Igen, biztosan. –mondtam, majd mély levegőt vettem.
- Nem iszunk valamit? –kérdeztem fájdalmasan.
- De gyere. –mondta mosolyogva, majd elindultunk a bárpult felé. Viszont amit akkor láttunk, annak egyikünk sem akart hinni. Mintha kést döftek volna szívembe. Ott helyben hirtelen a bőgés és az ájulás kerülgetett. Miért tette ezt Velem? Végül a düh jött ki rajtam…
Aztán a csengő zökkentett ki az álmodozásaimból. Andy volt az, fel is j=ott hozzám, én meg mint a tejbe tök úgy ültem egy helyben.
- Mégis mire vársz? Öltözz!- mondta komolyan.
- Lefeküdtem Alexszel, újra belezúgtam, de megint nem stimmel vele valami, gyanús SMS-eket kap, kikészültem, közben majdnem lesmárolt a bátyja, akinek érintéseitől lázba jövök. Kissé mozgalmas napom volt. –mondtam komoran, és Andynak kishíján leesett az álla a csodálkozástól.
- Huh! Nem semmi kislány, de jobb az ilyenektől távol tartanod magad. –mondta anyáskodó hangnemben.
- Tudom, de szeretem, viszont ott van a bátyja, aki totál megbabonázott, képtelen vagyok józanul gondolkodni.
- Azért megyünk bulizni, hogy lerészegedjünk, és felejtsünk, de mondjuk, jön Dimitri is. –mondta elpirulva miután kiejtette Dim nevét. Ez a lány totál belezúgott.
- Nekem nem baj, ha jön a Te orosz szeretőd, jól ki jövök vele. –mondtam nevetve, majd Andy egyre jobban pirult.
- Hey. – vörösödött el, és én meg jókat nevettem.
- Tény, ami tény, belezúgtál. –mosolyogtam rá, mire ő ugyan úgy pirulva bólintott egyet.
- Majd elmesélem, hogy milyen édi volt a legutóbbi szex alkalmával, azt hittem ott helyben elájulok a döbbenettől, no meg az orgazmustól. –mondta Andy mosolyogva, és ismét elvörösödött.
Ezen elnevettem magam, de egyben annyira jó látni, hogy legalább ő boldog…
Aztán elkezdtem öltözködni, és felvettem egy cuki mintás felsőt, és egy miniszoknyát extra nagy magas sarkúval, majd becsavartam a hajam. sminknek olyan természeteset tettem, csak semmi feltűnés, és aztán együtt elindultunk, apa óvó szavaival az tudatunkban a buliba. Mikor kiszálltam a kocsiból, megpillantottam Josht.
- Szia Josh. –mondtam mosolyogva, majd átöleltem.
- Josh, Ő Andy, a legjobb barátnőm, Andy, ő Alex bátyja, Josh. –mutattam be egymásnak őket. Andy zavartan rám nézett.
- Szóval a tapizós srác. –mondta Andy mosolyogva Josra.
- Elárultad neki? –vonta fel a szemöldökét Josh, de a barátnők mindent elmondanak egymásnak.
Igen el. –mondtam határozottan és pimaszan. Aztán megjelent Dim.
- Szia Dim. –köszöntem, miután a tubicák számomra elég kínosan vad csókkal köszöntötték egymást.
- Ő Josh, Josh, Ő Andy pasija Dimitri. –mutattam be a két srácot egymásnak.
- Szia Dim.- majd kézfogás gyanánt a kezét felé nyújtotta.
- Szia Josh. –mondta Dim és kezet fogtak.
- Te vagy Kris pasija? – kérdezte újra Dim, és én majdnem ott helyben elájultam.
- Nem, én a pasija bátyja vagyok, most futottunk össze. –monda mosolyogva Josh.
- Az néha ugyan az.
- Ebben van valami Dimitri.
- Kicsit sem zavarunk? –néztem felvont szemöldökkel rájuk.
- Bocsi szépségem. –mondta huncutan mosolyogva Josh.
- Én mondtam, hogy ugyan az. –szólt Dim, és én vállba csaptam.
- Nah irány a buli srácok. Mert Kris végén megveri azt a csinos pofid. –mondta mosolyogva Dimnek Andy.
- Igaza van. –mondtam komolyan, mire mindkét fiú elnevette magát. Ezek nem vesznek komolyan.
De durcás pofival ugyan, de bementem utánuk a buliba, és rögtön táncolni is kezdtünk, Andy természetesen Dimmel, és én megragadtam Josh-t és elkezdtünk, mint két őrült tini táncolni, hm…talán azok is voltunk. De nem tudtam leplezni aggodalmam Alex iránt, másfelől az iránta táplált vonzalmam sem. Viszont látta, hogy letört vagyok, és megfogta a két kezem, és vigasztalni próbált.
- Biztosan valami fontos dolga akadt, azért SMS-ezett annyit, ne félj, rendes srác, csak nehezen tudja kifejezni érzéseit. –mondta mélyen a szemeimbe nézve.
- Igen, biztosan. –mondtam, majd mély levegőt vettem.
- Nem iszunk valamit? –kérdeztem fájdalmasan.
- De gyere. –mondta mosolyogva, majd elindultunk a bárpult felé. Viszont amit akkor láttunk, annak egyikünk sem akart hinni. Mintha kést döftek volna szívembe. Ott helyben hirtelen a bőgés és az ájulás kerülgetett. Miért tette ezt Velem? Végül a düh jött ki rajtam…
9. fejezet - Zavaró SMS-ek
Furcsa volt újra velük enni, de többnyire azzal telt a reggeli, hogy Mr és Mrs Leroy engem faggatnak.
- Milyen terveid vannak a jövőre nézve, Kristine? –kérdezte Mr. Leroy.
- Am még magam sem tudom, egyszerű gimibe járok, de érdekel az írás, sokat írok. Ezen kívül kínáltak már pár modellállást, lehet, elvállalok majd pluszba párat. –mondtam mosolyogva, majd felkapta mindkét Leroy srác a fejét.
- Modellkedés? –döbbent le Mrs. Leroy.
- Igen. –mondtam szerényen és halkan.
- Mit vártál anya, meseszép a csaj. –mondta Josh. még picit goromba volt, és letört, láttam rajta, hogy teljesen ki van készülve. Mondjuk a parkban panaszkodott Alysonra, most mégis egy összetört szívet láttunk. Lehet ezért nem is szóltak rá, mindenki láthatta, hogy mennyire kivan szegény.
- Hát ebben egyet értünk. –mondta Alex, majd rám kacsintott, és én visszamosolyogtam. De nem tudtam mégsem koncentrálni, mert majd meg szakadt a szívem szegény Josh miatt.
- Majd elmúlik a fájdalmad, Josh. –csak ennyit mondtam, majd megfogtam a kezét. Ugyan is pont a két srác közt ültem, pechemre, vagy mákomra, ez már csak nézőpont kérdése.
Alex olyan komoly volt, gondolom sajnálta szegényt, aztán később kiderült az igazság, és teljesen más volt, mint hittem, de erről később…
- Már alig várom. –csak ennyit mondott szegényke.
Aztán hirtelen telefoncsörgés volt, Alex kapott sms-t.
- Elnézést. –mondta, majd felvonta a szemöldökét, és ezután mosolyogva olvasta az üzenetet. Vajon kitől lehet? Olyan feszült volt. Vajon mit titkol a drága?
- Minden rendben? –kérdeztem mosolyogva, de belül majd meg ölt a kíváncsiság.
- Igen, persze, semmi gond. –mondta rezzenéstelen arccal, de tudtam, hogy baj van. Én marha sejthettem volna már akkor, hogy túl szép vele ahhoz, hogy igaz legyen.
- Akkor jó. –mondtam, majd végre folytattam a reggelim. Ezután néma csend volt az asztalnál. Valami nem stimmelt Alexszel, és képtelen voltam rájönni, hogy mi a fene. Közben kapta egyfolytában az SMS- eket, és majd meg őrjített ezzel. Vajon ki az, akivel így írogat? És az a furcsa mosoly a száján. Ez nem tetszik, itt valami nagyon nem stimmel.
Aztán miután mindenki befejezte a reggelit, felmentünk a szobájába, de még akkor is kapta az SMS-eket.
- Ki a fenével írogatsz? –kérdeztem már kissé dühösen. Eleinte hezitált, de aztán mondott valamit. Képtelen voltam eldönteni, hogy most igaz, vagy sem…
- Semmi különös, az egyik haveromnak kellett segítség. – mondta a kissé átlátszó kifogását, de akkor én balga hittem neki.
- Értem. –mondtam zavartan. Ha róla van, szó tényleg nem tudom, hogy miben higgyek. Egyik percben olyan kedves, a másik percben meg összetöri a szívem.
- Nos én megyek, majd hívj, ha nem SMS-ezel. –mondtam oda gonoszan, majd elindultam, de visszarántott magához, és megcsókolt.
- Viszlát. –mondta, és szemeiből szomorúság sugárzott. Csók közben is éreztem, hogy búcsúzik, és mintha ez lenne az utolsó csókunk, olyan érzésem támadt.
De nem akartam ezt hinni, biztos paranoiás lettem megint. Ezután intettem neki, elköszöntem a család többi tagjától is, Josht megvigasztaltam újra, majd hazamentem apuhoz, aki nagyban várt.
Most arra sem tudtam gondolni, hogy esetleg fejmosást kapok, az a búcsúcsók szerűség járt a fejemben egész idő alatt, amit Alextől kaptam.
- Szia. –köszöntem oda apunak, aki a nappaliban várt.
- Szia. Minden oké? –kérdezte zavartan.
- Igen. Miért kérded?
- Csak mert olyan világfájdalmas képed van.
- Jól vagyok, csak kifáradtam. –mondtam komolyan, de ezzel éppen egy kínos téma irányába löktem magam.
- Nem is akarom tudni a részleteket, csak az, hogy jól vagy e. - hangja komoly volt, most nem oktatott ki, vagy csak nem akart, hiszen tudta, ezek után hasztalan velem beszélnie a biztonságos szexről.
- Igen jól. –mondtam, majd egy zavart mosoly után elindultam a szobám felé.
Még sosem aggódtam ennyire, ha Alex újra megbánt, akkor végem, összetörtem egy életre. Ezek közt a gondolatok közt aludtam el. Nem is tudom miért, pedig reggel volt, de talán a tegnapi vad szex merített ki ennyire, ami hajnalig tartott, de egy biztos, rémálmaim voltak arról, hogy ismét összetöri a szívem…
- Milyen terveid vannak a jövőre nézve, Kristine? –kérdezte Mr. Leroy.
- Am még magam sem tudom, egyszerű gimibe járok, de érdekel az írás, sokat írok. Ezen kívül kínáltak már pár modellállást, lehet, elvállalok majd pluszba párat. –mondtam mosolyogva, majd felkapta mindkét Leroy srác a fejét.
- Modellkedés? –döbbent le Mrs. Leroy.
- Igen. –mondtam szerényen és halkan.
- Mit vártál anya, meseszép a csaj. –mondta Josh. még picit goromba volt, és letört, láttam rajta, hogy teljesen ki van készülve. Mondjuk a parkban panaszkodott Alysonra, most mégis egy összetört szívet láttunk. Lehet ezért nem is szóltak rá, mindenki láthatta, hogy mennyire kivan szegény.
- Hát ebben egyet értünk. –mondta Alex, majd rám kacsintott, és én visszamosolyogtam. De nem tudtam mégsem koncentrálni, mert majd meg szakadt a szívem szegény Josh miatt.
- Majd elmúlik a fájdalmad, Josh. –csak ennyit mondtam, majd megfogtam a kezét. Ugyan is pont a két srác közt ültem, pechemre, vagy mákomra, ez már csak nézőpont kérdése.
Alex olyan komoly volt, gondolom sajnálta szegényt, aztán később kiderült az igazság, és teljesen más volt, mint hittem, de erről később…
- Már alig várom. –csak ennyit mondott szegényke.
Aztán hirtelen telefoncsörgés volt, Alex kapott sms-t.
- Elnézést. –mondta, majd felvonta a szemöldökét, és ezután mosolyogva olvasta az üzenetet. Vajon kitől lehet? Olyan feszült volt. Vajon mit titkol a drága?
- Minden rendben? –kérdeztem mosolyogva, de belül majd meg ölt a kíváncsiság.
- Igen, persze, semmi gond. –mondta rezzenéstelen arccal, de tudtam, hogy baj van. Én marha sejthettem volna már akkor, hogy túl szép vele ahhoz, hogy igaz legyen.
- Akkor jó. –mondtam, majd végre folytattam a reggelim. Ezután néma csend volt az asztalnál. Valami nem stimmelt Alexszel, és képtelen voltam rájönni, hogy mi a fene. Közben kapta egyfolytában az SMS- eket, és majd meg őrjített ezzel. Vajon ki az, akivel így írogat? És az a furcsa mosoly a száján. Ez nem tetszik, itt valami nagyon nem stimmel.
Aztán miután mindenki befejezte a reggelit, felmentünk a szobájába, de még akkor is kapta az SMS-eket.
- Ki a fenével írogatsz? –kérdeztem már kissé dühösen. Eleinte hezitált, de aztán mondott valamit. Képtelen voltam eldönteni, hogy most igaz, vagy sem…
- Semmi különös, az egyik haveromnak kellett segítség. – mondta a kissé átlátszó kifogását, de akkor én balga hittem neki.
- Értem. –mondtam zavartan. Ha róla van, szó tényleg nem tudom, hogy miben higgyek. Egyik percben olyan kedves, a másik percben meg összetöri a szívem.
- Nos én megyek, majd hívj, ha nem SMS-ezel. –mondtam oda gonoszan, majd elindultam, de visszarántott magához, és megcsókolt.
- Viszlát. –mondta, és szemeiből szomorúság sugárzott. Csók közben is éreztem, hogy búcsúzik, és mintha ez lenne az utolsó csókunk, olyan érzésem támadt.
De nem akartam ezt hinni, biztos paranoiás lettem megint. Ezután intettem neki, elköszöntem a család többi tagjától is, Josht megvigasztaltam újra, majd hazamentem apuhoz, aki nagyban várt.
Most arra sem tudtam gondolni, hogy esetleg fejmosást kapok, az a búcsúcsók szerűség járt a fejemben egész idő alatt, amit Alextől kaptam.
- Szia. –köszöntem oda apunak, aki a nappaliban várt.
- Szia. Minden oké? –kérdezte zavartan.
- Igen. Miért kérded?
- Csak mert olyan világfájdalmas képed van.
- Jól vagyok, csak kifáradtam. –mondtam komolyan, de ezzel éppen egy kínos téma irányába löktem magam.
- Nem is akarom tudni a részleteket, csak az, hogy jól vagy e. - hangja komoly volt, most nem oktatott ki, vagy csak nem akart, hiszen tudta, ezek után hasztalan velem beszélnie a biztonságos szexről.
- Igen jól. –mondtam, majd egy zavart mosoly után elindultam a szobám felé.
Még sosem aggódtam ennyire, ha Alex újra megbánt, akkor végem, összetörtem egy életre. Ezek közt a gondolatok közt aludtam el. Nem is tudom miért, pedig reggel volt, de talán a tegnapi vad szex merített ki ennyire, ami hajnalig tartott, de egy biztos, rémálmaim voltak arról, hogy ismét összetöri a szívem…
8.fejezet - Bűnös érintés, összetört szív...
Kifejezetten haragszok magamra, amiért eljöttem vele, hiszen újra megbánt, és újra csalódnom kell benne. Most is, vajon hol és merre lehet, túlságosan gyanús ez nekem, hogy csak így reggel lelép. Bevásárolnia nem kell, hiszen van személyzetük, és mindig mindent megcsinálnak helyettük. Akkor meg hová kellett mennie? Aztán lehet, hogy van valami fontos dolga, és csak én vagyok paranoiás, ki tudja.
Ezekben a gondolatokban merültem el a tusoló alatt, majd kerestem törölközőt, de sehol semmi, én marha nem hoztam be a tusolóba, ami el volt készítve. Jellemző rám. Gondoltam, úgy sincs senki a szobában, így kimentem pucéran, de miután kinyitottam az ajtót, hirtelen beléütköztem valakibe.
Mikor felnéztem, nem hittem a szememnek, Josh volt az, méghozzá egy szál törölközőben. Szólni sem tudtam, rajtam nem volt semmi, rajta meg éppen hogy valami. Csak bambán néztem rá, Ő is rám, bár néha mintha csodálkozást véltem volna felfedezni arcáról, máskor meg a tekintetével, azokkal a kék szemekkel, mintha perzselt volna, úgy végig mért, bár egyelőre nem sokat láthatott, inkább érezhette a testem, mert ahogyan neki mentem, jó hozzá tapadtam, akarva, akaratlanul.
- Te tényleg meseszép vagy, nem csak arcra. –mondtam komolyan, majd megsimította az arcom, és a másik kezével a derekam, és a hátam simította végig, majd a fenekem. Nem szóltam, túlságosan jól esett, és abban a percben még Alexet is elfelejtettem, ami bűn, de igaz. Csak végigsimítottam kezemmel az izmos felsőtestén, majd meseszép kék szemeibe meredtem.
- Te sem vagy semmi. –mondtam még mindig bambán. Aztán a következő pillanatban az egyik keze vándorútra indult. Méghozzá a nyakamtól indulva, és egyre lejjebb és lejjebb haladt.
- Ezt nem kéne. –mondtam, de Ő leállított.
-Csssss. –mondta, majd elkezdte simogatni melleim, és én megremegtem, alig bírtam állni a lábamon. Aztán elindult lefelé a keze, és majdnem végigsimította nőiességem, de leállítottam.
- Ezt ne, Josh, nem helyes, Alex miatt. – mondtam komolyan, majd megfogtam a kezét.
- Igaz, bocsáss meg, csak a szívem és az önbecsülésem darabokban van. –mondta fájdalmas tekintetével.
- Mégis mi történt? –kérdeztem aggódó tekintettel.
-Alyson dobott. Nem árulta el ki miatt, gondolom fél, hogy szétverem a csávó képét, de igaza is van, ha megtudom, hogy ki volt, megverem azt. – szinte forrott a dühtől.
- Nyugodj le, kérlek, biztosan van valami békés megoldás is.
- Ehhez nincs. Szétverem a pasast.
- Nem, Josh, van megoldás, nem helyes, tudom, fáj, én is éreztem hasonlót, mikor Alex dobott, de még visszakaphatod Alysont, csak harcolj érte.
- Már nem kell, é biztos lehetsz benne, hogy tönkre teszem!
- Ne, várj! –kiáltottam miután elindult, de Ő elindult kifelé, én gyorsan magamra vettem egy köntöst, és elindultam utána, egészen a szobájáig. Amit persze jól megbámultam, nagyon szép szoba volt, de Ő hirtelen ledobta a törölközőjét, és nekem meg leesett az állam.
- Ezek ám a méretek, az biztos. –gondoltam magamban, de hangosan nem mertem kimondani. Aztán észhez kaptam, mikor már a nadrágját vette fel.
- Ne menj, Josh, kérlek, higgadj le! –kérleltem, majd megfogtam a kezét is, boci szemekkel néztem Rá, de benne fortyogott a düh.
Aztán elindult lefelé, és én meg utána, de mikor leálltam, ott termett az egész család talpig kiöltözve a reggelihez, én meg egy szál semmiben Josh nevét kiabálva.
Alex is már ott volt, mindenki furcsa tekintettel nézett ránk.
- Am bocsánat. Alyson kirúgta szegényt, és most valami őrültségre készül. –mondtam szomorúan a többieknek, tényleg aggódtam Joshért.
Alex arca zavart és ijedt volt, a szüleié, meg szomorú.
- Nyugodj le, bátyám. –mondta higgadtan Alex, majd egyik kezét Josh vállára tette, és a szemei nézett.
- Csak nyugi, nem éri meg. –mondta ismét, majd csodával határos módon lehiggadt.
- Akkor én átöltözöm. –mondtam zavartan, majd felmentem átöltözni. Hát szegény jól kiborult, amit nem is csodálok. Egy biztos, később megvigasztalom…
Ezekben a gondolatokban merültem el a tusoló alatt, majd kerestem törölközőt, de sehol semmi, én marha nem hoztam be a tusolóba, ami el volt készítve. Jellemző rám. Gondoltam, úgy sincs senki a szobában, így kimentem pucéran, de miután kinyitottam az ajtót, hirtelen beléütköztem valakibe.
Mikor felnéztem, nem hittem a szememnek, Josh volt az, méghozzá egy szál törölközőben. Szólni sem tudtam, rajtam nem volt semmi, rajta meg éppen hogy valami. Csak bambán néztem rá, Ő is rám, bár néha mintha csodálkozást véltem volna felfedezni arcáról, máskor meg a tekintetével, azokkal a kék szemekkel, mintha perzselt volna, úgy végig mért, bár egyelőre nem sokat láthatott, inkább érezhette a testem, mert ahogyan neki mentem, jó hozzá tapadtam, akarva, akaratlanul.
- Te tényleg meseszép vagy, nem csak arcra. –mondtam komolyan, majd megsimította az arcom, és a másik kezével a derekam, és a hátam simította végig, majd a fenekem. Nem szóltam, túlságosan jól esett, és abban a percben még Alexet is elfelejtettem, ami bűn, de igaz. Csak végigsimítottam kezemmel az izmos felsőtestén, majd meseszép kék szemeibe meredtem.
- Te sem vagy semmi. –mondtam még mindig bambán. Aztán a következő pillanatban az egyik keze vándorútra indult. Méghozzá a nyakamtól indulva, és egyre lejjebb és lejjebb haladt.
- Ezt nem kéne. –mondtam, de Ő leállított.
-Csssss. –mondta, majd elkezdte simogatni melleim, és én megremegtem, alig bírtam állni a lábamon. Aztán elindult lefelé a keze, és majdnem végigsimította nőiességem, de leállítottam.
- Ezt ne, Josh, nem helyes, Alex miatt. – mondtam komolyan, majd megfogtam a kezét.
- Igaz, bocsáss meg, csak a szívem és az önbecsülésem darabokban van. –mondta fájdalmas tekintetével.
- Mégis mi történt? –kérdeztem aggódó tekintettel.
-Alyson dobott. Nem árulta el ki miatt, gondolom fél, hogy szétverem a csávó képét, de igaza is van, ha megtudom, hogy ki volt, megverem azt. – szinte forrott a dühtől.
- Nyugodj le, kérlek, biztosan van valami békés megoldás is.
- Ehhez nincs. Szétverem a pasast.
- Nem, Josh, van megoldás, nem helyes, tudom, fáj, én is éreztem hasonlót, mikor Alex dobott, de még visszakaphatod Alysont, csak harcolj érte.
- Már nem kell, é biztos lehetsz benne, hogy tönkre teszem!
- Ne, várj! –kiáltottam miután elindult, de Ő elindult kifelé, én gyorsan magamra vettem egy köntöst, és elindultam utána, egészen a szobájáig. Amit persze jól megbámultam, nagyon szép szoba volt, de Ő hirtelen ledobta a törölközőjét, és nekem meg leesett az állam.
- Ezek ám a méretek, az biztos. –gondoltam magamban, de hangosan nem mertem kimondani. Aztán észhez kaptam, mikor már a nadrágját vette fel.
- Ne menj, Josh, kérlek, higgadj le! –kérleltem, majd megfogtam a kezét is, boci szemekkel néztem Rá, de benne fortyogott a düh.
Aztán elindult lefelé, és én meg utána, de mikor leálltam, ott termett az egész család talpig kiöltözve a reggelihez, én meg egy szál semmiben Josh nevét kiabálva.
Alex is már ott volt, mindenki furcsa tekintettel nézett ránk.
- Am bocsánat. Alyson kirúgta szegényt, és most valami őrültségre készül. –mondtam szomorúan a többieknek, tényleg aggódtam Joshért.
Alex arca zavart és ijedt volt, a szüleié, meg szomorú.
- Nyugodj le, bátyám. –mondta higgadtan Alex, majd egyik kezét Josh vállára tette, és a szemei nézett.
- Csak nyugi, nem éri meg. –mondta ismét, majd csodával határos módon lehiggadt.
- Akkor én átöltözöm. –mondtam zavartan, majd felmentem átöltözni. Hát szegény jól kiborult, amit nem is csodálok. Egy biztos, később megvigasztalom…
7. fejezet - Furcsa reggel
Minden olyan furcsa volt másnap reggel, egyszerűen magam sem hittem el, hogy mit tettem. Ráadásul reggel kaptam egy sms –t apától, hogy azért csak óvatosan, meg használjak óvszert. Mit ne
mondjak meglepődtem, később kiderült, hogy Mrs. Leroy felhívta őt és elmondta, hogy Alexel vagyok.
Hát ultra ciki a helyzet, de Alex mindenért kárpótol, érte megéri még apával is dacolni, és hallgatni a süket szövegeit, a szüzesség fontosságáról, és, hogy ha egyszer megteszem, kellőképp védekezzek. Megtettem. De akkor is égő lesz, ha újra látom aput.
Alex is felkelt, majd végig csókolta hátam, miközben én kitárcsáztam apu számát. Nem jókor teszi, az tény.
- Szia, apu, am még maradok egy kicsit, de délutánra haza megyek. –mondtam bele a telefonba rekedtes hangon. Egyben rettegtem apu mondaitól, másfelől Alex csókolgatta a hátam, amitől újra felizgultam.
- Rendben. Nem örülök, de a szülei rendesek, és tudod, csak óvatosan. –mondta apa szigorúan.
- Igen tudom apu. – nagyon unott volt a hangom, és meg is forgattam a szemeim, bár apu úgy sem látja, de amennyire ismer, tuti gondolhatta milyen képet vágok.
- Rendben prücsök akkor délután. –mondta szomorúan.
- Holnap apu. – én is szomorú lettem, mindig ilyen hatással van rám, de most már jobb ha tudja, bár az ő prücske leszek mindig, már felnőtt nő lettem. Aztán letettem a telefont és nagyot sóhajtottam.
- Apa, tudod milyen, mindig bűntudatot kelt bennem. –mondtam sóhajtva újra.
- Igen, apukád jól tud hatni másokra. De nekem el kell mennem egy kis időre, cica, de reggelire visszaérek. –mondta komolyan, majd hozzá fordultam boci szemekkel.
- Ne nézz így rám, kérlek. –mondta, majd megcsókolt.
- Tényleg mennem kell. –mondta ismét, majd kiszállt az ágyból és elindult öltözni.
- Jó, menj, én addig elleszek. –mondtam szomorkásan, majd egy csókkal elváltunk.
Ezután letusoltam, csak álltam és álltam a tusoló alatt, élveztem, ahogyan a vízcseppek jönnek rám. Még sosem éreztem ehhez fogható megnyugvást, olyan boldog voltam, hogy újra vele lehetek, hogy arra szavak sincsenek. Habár lehet ismét magamra hagy, újra átver, de erre gondolni sem akartam.
mondjak meglepődtem, később kiderült, hogy Mrs. Leroy felhívta őt és elmondta, hogy Alexel vagyok.
Hát ultra ciki a helyzet, de Alex mindenért kárpótol, érte megéri még apával is dacolni, és hallgatni a süket szövegeit, a szüzesség fontosságáról, és, hogy ha egyszer megteszem, kellőképp védekezzek. Megtettem. De akkor is égő lesz, ha újra látom aput.
Alex is felkelt, majd végig csókolta hátam, miközben én kitárcsáztam apu számát. Nem jókor teszi, az tény.
- Szia, apu, am még maradok egy kicsit, de délutánra haza megyek. –mondtam bele a telefonba rekedtes hangon. Egyben rettegtem apu mondaitól, másfelől Alex csókolgatta a hátam, amitől újra felizgultam.
- Rendben. Nem örülök, de a szülei rendesek, és tudod, csak óvatosan. –mondta apa szigorúan.
- Igen tudom apu. – nagyon unott volt a hangom, és meg is forgattam a szemeim, bár apu úgy sem látja, de amennyire ismer, tuti gondolhatta milyen képet vágok.
- Rendben prücsök akkor délután. –mondta szomorúan.
- Holnap apu. – én is szomorú lettem, mindig ilyen hatással van rám, de most már jobb ha tudja, bár az ő prücske leszek mindig, már felnőtt nő lettem. Aztán letettem a telefont és nagyot sóhajtottam.
- Apa, tudod milyen, mindig bűntudatot kelt bennem. –mondtam sóhajtva újra.
- Igen, apukád jól tud hatni másokra. De nekem el kell mennem egy kis időre, cica, de reggelire visszaérek. –mondta komolyan, majd hozzá fordultam boci szemekkel.
- Ne nézz így rám, kérlek. –mondta, majd megcsókolt.
- Tényleg mennem kell. –mondta ismét, majd kiszállt az ágyból és elindult öltözni.
- Jó, menj, én addig elleszek. –mondtam szomorkásan, majd egy csókkal elváltunk.
Ezután letusoltam, csak álltam és álltam a tusoló alatt, élveztem, ahogyan a vízcseppek jönnek rám. Még sosem éreztem ehhez fogható megnyugvást, olyan boldog voltam, hogy újra vele lehetek, hogy arra szavak sincsenek. Habár lehet ismét magamra hagy, újra átver, de erre gondolni sem akartam.
2011. május 21., szombat
6. fejezet - Érzelmek és vágyak
/erotikus, +18-as tartalom, csak saját felelősségre!/
Vágytam rá, a csókjaira, az érintéseire, pedig éppen ölelt és csókolt. Ezután hirtelen fordított a helyzetünkön, és lehámozta rólam a farmerom, majd a melltartóm és a csipkés tangám is. Még jó, hogy szeretem a szexi alsóneműket, így most készen álltam. Aztán kicsatoltam az övét, majd ismét fölé kerekedtem, és leszedtem róla nadrágját, majd alsónadrágját. Ezután elém tárult méretes férfiassága - hát igen, régi szép idők - majd ráültem és lassan mozogni kezdtem rajta. Közben mindketten egyre hangosabban és hangosabban nyögtünk az élvezettől. A kezemmel végigsimítottam a mellkasán néha - néha, de közben nem hagytam abba a mozgást a férfiasságán. Férfias nyögéseitől még inkább bevadultam és felizgultam. Még soha egy pasi sem gerjesztett be így, érzem, ha vele vagyok, a határok megszűnnek létezni, és a szabályok is eltörlődnek. Aztán fordított a helyzetünkön és apró csókokkal árasztotta el a testem, totálisan kikészültem ezektől a csókoktól, mintha elvarázsoltak volna. Aztán hirtelen érzéki ajkait éreztem szeméremajkaim, és levegő után kapkodtam az élvezettől, miközben a kezeimmel a lepedőt gyúrtam. Ez a pasi fantasztikus, ennyi fájdalom és szenvedés után, még mindig képes vagyok neki megbocsájtani, és képes így élvezni vele a szexet.
- Ez az, még A..le..xx. –nyögtem az élvezettől, mire ő egyre gyorsabb és gyorsabb nyelvcsapásokkal kényeztetett, egészen addig, amíg hangos sikolyok közt el nem élveztem.
- Most jöjjön a lényeg. –mondta mosolyogva huncutan, majd belém hatolt férfiasságával, mire én kéjesen újra felnyögtem és hol hátát, hol fenekét markolásztam.
- Imádlak. –mondtam kuncogva, majd ismét fordítottam helyzetünk, és elkezdtem csókolni kívánatos mellkasát, és izmos hasát, még picit belé is haraptam az egyik mellbimbójába, mire ő felszisszent. Nehogy már csak a pasik tehessék meg, nekünk, nőknek is jár ennyi.
- Bocsi cukipofi. –mondtam huncutan, és pimaszan vigyorogva, majd vadul megcsókoltam, és ezután újra ráültem férfiasságára. Ezután egyre gyorsabban és gyorsabban mozogtam rajta, és természetesen a nyögéseink is egyre hangosabbak és hangosabbak lettek. Végül megfeszült a testem, és hangos nyögések közt elmentem, Alexszel együtt. Aztán mellé feküdtem, de még mindig szaporán vettük a levegőt, mindketten.
- Ez kurva jó volt. –mondtam kacéran mosolyogva rá, mire Ő is visszamosolygott.
- Az nem kifejezés. –mondta ugyan úgy mosolyogva.
Ezután fejemet a mellkasára borítottam, és éreztem, ahogyan lassan rám tör a fáradtság. Aztán nem tudom mikor, de elaludtam az Ő karjai közt.
Átalakítás!
Nagyon elnézést kérek, de a blogon kis átalakítás lesz, Alex külseje megváltozik, és nem azért, mert nem szeretném Gaspard Ulliel- t, hanem azért, mert a történethez (szerintem mindenki tudja miért) jobban kapcsolódik Paul Wesley. Van több oka is, hogy miért pont Pault választottam, de annyit elárulok, hogy bár cuki, Gaspard szimpibb, de vele, általa azokat a dolgokat képtelen volnék megtenni, így kellett valaki más.
Remélem megértitek(főleg Gas rajongók, de cserébe beteszem Gast más szerepbe(csak Neked Andy :P)
Megértéseteket köszönöm! xoxo Kristine :]
Remélem megértitek(főleg Gas rajongók, de cserébe beteszem Gast más szerepbe(csak Neked Andy :P)
Megértéseteket köszönöm! xoxo Kristine :]
2011. május 20., péntek
5. fejezet- Újra...
Aztán hirtelen bekopogott valaki az ablakon, felnéztem, és egy ismerős arcot láttam. Az édesapja. Alex lehajtotta az ablakot, és én zavartan köszöntem. Eléggé le volt döbbenve Mr. Leroy, de aztán rám vigyorgott.
- Krsitine. Szia. Hát újra láthatom az én kedvenc meny jelöltem. –mondta mosolyogva Mr. Leroy. Jól estek szavai, bár kissé megijesztetett, ezek már az esküvőt tervezik, akkor is folyton ilyen dolgokkal bombáztak minket, ha nem éppen Alex és Josh gyerekkori fényképeivel, amin Alex nagyokat pirult. Most csak szemét forgatta.
- Maga pedig az én kedvenc após jelöltem. –mondtam mosolyogva, és ő is vissza rám. Nagyon kedvelt ez a pasi, és bevallom én is őt.
- Ennek örülök. De jobb, ha bejöttök, Emily asszonyom is örülni fog neked. - ez a bácsi tényleg túlságosan kedves volt, de a felesége sem kutya,, csak ez a két szexi jómadár ilyen vad.
- Ugyan már apa, szeretnénk kettesben lenni. – mondta Alex unottan.
- Ugyan semmi gond, menjünk. –mondtam ismét az” apósomra” mosolyogva.
- Csak bejöttök egy kis időre, aztán tiétek a ház, mert anyátokkal egy estélyre vagyunk hivatalosak, és a bátyád meg Alysonnál tölti az estét. – mondta Mr. Leroy.
Láttam, hogy felcsillan Alex szeme, és bevallom az enyém is. Miénk lesz, a ház, és egy biztos, sokat fogunk huncutkodni, és pajzánkodni.
- Rendben, menjünk. –mondta Alex, majd huncutan rám vigyorgott.
- Oké. Csak ennyit tudtam kinyögni, majd elindultunk befelé. Mrs. Leroy ujjongva fogadott, persze ő is le volt döbbenve, de aztán annyira felpezsdült, hogy át is ölelt, és már megint a menyének hívott. Nagyon vágyhatnak ezek unokákra, mert nem sokkal később már babafotókat nézegettem újra, és azt, hogy milyen jó géneket örökölhetnek majd a gyerekeim Alextől. Alex csak a szemeit forgatta, de én nagyokat mosolyogtam a mondataikon, és bevallom, nem is lenne rossz, hogy egy napon ennek a tökéletes pasinak szüljek gyereket. És ha azt a tökéletes testet, és mosolyt örökölnék, amiktől majd el lehet olvadni nála és Joshnál is, akkor csak jól járhatok. De persze nem ez a fontos, hanem az, hogy ha szüleivel vagyok, túlságosan beleélem magam, újra… és tudom, hogy kizárt, hogy Alex valaha is megnősüljön, mert ismerem Őt annyira, hogy tudjam, utálja a kötöttségeket.
- Azokért a szép szemekért tényleg érdemes lenne, ha Ő lenne a gyerekeim apja. –mondtam huncutan Alexre nézve, mire ő csak kissé gúnyosan elmosolyodott. De tudtam, nem rám haragszik, hanem egyre kínosabb neki ez a helyzet.
- Ugye milyen szépek, de a testi adottságaik is ám, bár erről biztosan tudsz. –mondta mosolyogva kissé szégyellősen Mrs. Leroy. Még egy ilyen laza szülőkkel nem találkoztam, az biztos, szintem ár csodának számítanak, ha az én anyám ilyet mondana, apa kitérne a hitéből, és izzadna, mint hazug a templomban. De nem, ezek a szülők, nyugodtan kezelték fiúk szexuális életét…
- Igen, azokról tudok. –mondtam mosolyogva, szinte már kuncogva.
- Na, jó, elég volt, Krisnek enni kéne valami mást a sütiken kívül, amit belé tömtél, anya, és Ti is biztos elkéstek lassan. –mondta kissé gorombán Alex.
- Még van egy óránk. – mondta az apja.
- Akkor meg, még több képnézés. –mondtam mosolyogva, majd tapsolni kezdtem.
- Gyere Alex, csatlakozz. - mondtam kissé pimaszan, mire a szemét forgatta. Aztán megláttam egy képet azt hiszem Joshról.
- Jaj de cuki, ez lenne Josh? – kérdeztem majd Mrs Leroy bólintott.
- Nos látom nem csak Alex pucérkodott. –kuncogtam el magam.
- Ez nálunk családi hagyomány. –mondta Alex gorombán, aztán oda jött.
- Enned kéne valami mást is. –mondta újra nekem. Szegény totál kínos volt ez neki.
- Nem vagyok már éhes, legalábbis ételt nem kívánok. –mondtam mosolyogva, majd eszembe jutott, hogy mennyire kívánom Őt…
- Am, mi most felmegyünk, ha nem baj. Nagyon örültem, hogy láthattam magukat. –mondtam miután felálltam a kanapéról nagyokat mosolyogva.
- Holnap reggelizz velünk, gondolom, itt alszol. –mondta Mrs. Leroy, mire Alexre néztem.
- Igen, itt alszik. – mondta Alex már kisebb huncut vigyorral. Gondolom a vad szexünkre gondolt, ami egyre jobban közeleg.
- Köszönöm, elfogadom a meghívást, de én már megyek Alexszel fel, van még mit megbeszélnünk. –mondtam komolyan, nem mintha beszélni szeretnénk, de tényleg volna miről.
- Rendben mi is indulunk hamarosan, jó szórakozást gyerekek. –mondták nagy vigyorral a képükön a szülők, majd felvették a kabátjukat és a holmijukat, majd kisétáltak az ajtón.
- Akkor most irány a háló szépségem. –mondta Alex, majd kézen fogott, és bevitt a szobájába. Pár képe ugyan az volt, mint Franciaországban, sőt az ágya is. Atya ég ezen az ágyon veszítettem el a szüzességem.
- Ez az az ágy? –kérdeztem azért meg, mire Ő bólintott.
- Akkor folytassuk a tesztelését. –mondtam mosolyogva, kacéran, majd magamhoz húztam és vadul megcsókoltam. Alig vártam, hogy ismét vadul szeretkezzek vele…
- Krsitine. Szia. Hát újra láthatom az én kedvenc meny jelöltem. –mondta mosolyogva Mr. Leroy. Jól estek szavai, bár kissé megijesztetett, ezek már az esküvőt tervezik, akkor is folyton ilyen dolgokkal bombáztak minket, ha nem éppen Alex és Josh gyerekkori fényképeivel, amin Alex nagyokat pirult. Most csak szemét forgatta.
- Maga pedig az én kedvenc após jelöltem. –mondtam mosolyogva, és ő is vissza rám. Nagyon kedvelt ez a pasi, és bevallom én is őt.
- Ennek örülök. De jobb, ha bejöttök, Emily asszonyom is örülni fog neked. - ez a bácsi tényleg túlságosan kedves volt, de a felesége sem kutya,, csak ez a két szexi jómadár ilyen vad.
- Ugyan már apa, szeretnénk kettesben lenni. – mondta Alex unottan.
- Ugyan semmi gond, menjünk. –mondtam ismét az” apósomra” mosolyogva.
- Csak bejöttök egy kis időre, aztán tiétek a ház, mert anyátokkal egy estélyre vagyunk hivatalosak, és a bátyád meg Alysonnál tölti az estét. – mondta Mr. Leroy.
Láttam, hogy felcsillan Alex szeme, és bevallom az enyém is. Miénk lesz, a ház, és egy biztos, sokat fogunk huncutkodni, és pajzánkodni.
- Rendben, menjünk. –mondta Alex, majd huncutan rám vigyorgott.
- Oké. Csak ennyit tudtam kinyögni, majd elindultunk befelé. Mrs. Leroy ujjongva fogadott, persze ő is le volt döbbenve, de aztán annyira felpezsdült, hogy át is ölelt, és már megint a menyének hívott. Nagyon vágyhatnak ezek unokákra, mert nem sokkal később már babafotókat nézegettem újra, és azt, hogy milyen jó géneket örökölhetnek majd a gyerekeim Alextől. Alex csak a szemeit forgatta, de én nagyokat mosolyogtam a mondataikon, és bevallom, nem is lenne rossz, hogy egy napon ennek a tökéletes pasinak szüljek gyereket. És ha azt a tökéletes testet, és mosolyt örökölnék, amiktől majd el lehet olvadni nála és Joshnál is, akkor csak jól járhatok. De persze nem ez a fontos, hanem az, hogy ha szüleivel vagyok, túlságosan beleélem magam, újra… és tudom, hogy kizárt, hogy Alex valaha is megnősüljön, mert ismerem Őt annyira, hogy tudjam, utálja a kötöttségeket.
- Azokért a szép szemekért tényleg érdemes lenne, ha Ő lenne a gyerekeim apja. –mondtam huncutan Alexre nézve, mire ő csak kissé gúnyosan elmosolyodott. De tudtam, nem rám haragszik, hanem egyre kínosabb neki ez a helyzet.
- Ugye milyen szépek, de a testi adottságaik is ám, bár erről biztosan tudsz. –mondta mosolyogva kissé szégyellősen Mrs. Leroy. Még egy ilyen laza szülőkkel nem találkoztam, az biztos, szintem ár csodának számítanak, ha az én anyám ilyet mondana, apa kitérne a hitéből, és izzadna, mint hazug a templomban. De nem, ezek a szülők, nyugodtan kezelték fiúk szexuális életét…
- Igen, azokról tudok. –mondtam mosolyogva, szinte már kuncogva.
- Na, jó, elég volt, Krisnek enni kéne valami mást a sütiken kívül, amit belé tömtél, anya, és Ti is biztos elkéstek lassan. –mondta kissé gorombán Alex.
- Még van egy óránk. – mondta az apja.
- Akkor meg, még több képnézés. –mondtam mosolyogva, majd tapsolni kezdtem.
- Gyere Alex, csatlakozz. - mondtam kissé pimaszan, mire a szemét forgatta. Aztán megláttam egy képet azt hiszem Joshról.
- Jaj de cuki, ez lenne Josh? – kérdeztem majd Mrs Leroy bólintott.
- Nos látom nem csak Alex pucérkodott. –kuncogtam el magam.
- Ez nálunk családi hagyomány. –mondta Alex gorombán, aztán oda jött.
- Enned kéne valami mást is. –mondta újra nekem. Szegény totál kínos volt ez neki.
- Nem vagyok már éhes, legalábbis ételt nem kívánok. –mondtam mosolyogva, majd eszembe jutott, hogy mennyire kívánom Őt…
- Am, mi most felmegyünk, ha nem baj. Nagyon örültem, hogy láthattam magukat. –mondtam miután felálltam a kanapéról nagyokat mosolyogva.
- Holnap reggelizz velünk, gondolom, itt alszol. –mondta Mrs. Leroy, mire Alexre néztem.
- Igen, itt alszik. – mondta Alex már kisebb huncut vigyorral. Gondolom a vad szexünkre gondolt, ami egyre jobban közeleg.
- Köszönöm, elfogadom a meghívást, de én már megyek Alexszel fel, van még mit megbeszélnünk. –mondtam komolyan, nem mintha beszélni szeretnénk, de tényleg volna miről.
- Rendben mi is indulunk hamarosan, jó szórakozást gyerekek. –mondták nagy vigyorral a képükön a szülők, majd felvették a kabátjukat és a holmijukat, majd kisétáltak az ajtón.
- Akkor most irány a háló szépségem. –mondta Alex, majd kézen fogott, és bevitt a szobájába. Pár képe ugyan az volt, mint Franciaországban, sőt az ágya is. Atya ég ezen az ágyon veszítettem el a szüzességem.
- Ez az az ágy? –kérdeztem azért meg, mire Ő bólintott.
- Akkor folytassuk a tesztelését. –mondtam mosolyogva, kacéran, majd magamhoz húztam és vadul megcsókoltam. Alig vártam, hogy ismét vadul szeretkezzek vele…
4. fejezet - Vallomások
Mint egy úriember kinyitotta a kocsija ajtaját, majd elindultunk.
- Hová megyünk? – kérdeztem mosolyogva.
- Az meglepetés. –mondta huncutan. Kezdődik, ha ő meglepetést tervez, akkor én tuti elveszítem a fejem és általában az ágyában kötök ki.
- Nem vagyok oda a meglepetésekért. Bár legutóbb vad szexben tört ki a meglepid, mégis, inkább kihagynám ezt ma, tekintve a múltunk. Komolyan mondom.
- Nem terveztem szexet, de ha akarod, érted kivételt teszek. - kacsintott rám. Ez nem vesz komolyan. Nem vagyok hajlandó ismét beleszeretni, habár abban sem vagyok biztos, hogy kiszerettem belőle.
- Komolyan mondom. –mondtam, de aztán meg is érkeztünk egy káprázatos villához.
- Ez az új otthonom, és ma főzök valami jó neked. És ne félj, többé nem kell szeretkezned velem, pedig biztosan fantasztikus lenne, de soha többé nem kell úgy lenned velem, örülhetsz. –hangja olyan szomorú volt, majd meg szakadt a szívem, érte, pedig tudtam, milyen nagy lókötő, de mégis, tudtam, hogy ezt őszintén mondja, és tényleg fáj neki, hogy ilyen rideg vagyok vele. Magam sem értem, hol nevetek vele, hol pedig komor vagyok és rideg. De tudjuk, miért vagyok ilyen, hiszen tudjuk mit tett, elutasított, mikor szerelmet vallottam, és akárhányszor felhoztam az érzéseim, a lelkembe tiport. Ha nem megyek el, ha apa nem kap más állást, már ennél is jobban össze lennék törve lelkileg.
- Jaj, én nem úgy gondoltam, de nézd el, Alex, még a mai napig nem hevertem ki, amit velem tettél. –mondtam komolyan.
- Nekem sem volt könnyű, nehéz volt kifejezni érzéseim, de miután elmentél, rájöttem, hogy kár volt elengednem téged, és, hogy én is szeretlek. De ez a múlté, mondom, már csak barátok vagyunk, kivertelek a fejemből, vége. – hangja komor volt, kimért és rideg. De totál ledöbbentem, hogy Ő is szeretett, így már haragudni sem tudok rá.
- Szerettél? –néztem rá boci szemekkel, majd végigsimítottam az arcát, pont a sebhelyénél. Egy kutya harapta meg, de csak még szexibb lett a pofikája a harapástól. Persze nem jó, hogy ez történ vele, de mégsem csúnyította el cseppet sem.
- Igen. –mondtam ridegen, majd elfordult vissza és előre nézett ki a kocsiból.
- Hívhattál volna, vagy írhattál volna. –mondtam és biztosra veszem, a képre volt írva, hogy mennyire fáj. Mert fájt is, hiszen ha megírja, visszajövök hozzá, és sosem engedem el.
- Azok után, ahogyan bántam veled, nem hittem, hogy visszajössz. De most itt van a lehetőség mindent helyre hozni. És első lépésnek kezdjük a vacsorával. – el akart indulni ki a kocsiból, de megfogtam a karját, és visszahúztam.
- Várj. Mielőtt elmennénk vacsizni akarok valamit adni. –mondtam komolyan a már zavart tekintetébe nézve, majd hozzá hajoltam, egyre közelebb és közelebb és megcsókoltam. Eleinte gyengéden csókoltam meg, várva reakcióját, de ő rögtön vissza is csókolt, majd egyre szenvedélyesebben csókoltuk egymást. A végén az ölében kötöttem ki, és szemtől szemben vele csókolóztunk. Közben a hajába túrtam, és levegő után kapkodtam olyan vadul csókolóztunk.
Hirtelen éreztem, hogy feláll férfiassága, és belemosolyogtam a csókba.
- Mi az? –kérdezte mosolyogva.
- Érzem, hogy a farkad áll, mint a cövek. –mondtam kacéran mosolyogva.
- Hát csodálkozol? –kérdezte nevetve.
- Kívántalak. –mondta ismét, majd újra megcsókolt vadul és szenvedélyesen, én meg vissza. Közben még szorosabban hozzá tapadtam –már mintha ez lehetséges még ennél is jobban - és közben éreztem, hogy a felsőm alá nyúl és végigsimítja, a hátam. Belebizseregtem minden egyes érintésébe, és itt volt az ideje belátnom, hogy a rabja lettem.
- Én is téged. –mondtam két csók közben. De igaz, ez az érzés, már rég nem éreztem, a szívem hevesen vert, ismét, és a testem szinte égett a vágytól, miközben azok a bizonyos pillangók a gyomromban egyre nagyobb szárnycsapásokkal repkedtek. Félek, hogy ismét beleszeretek, de attól tartok késő ennek gátat szabni, mert az érzéseim elindultak, és csak Rá vágyom, csak Őt akarom.
- Hová megyünk? – kérdeztem mosolyogva.
- Az meglepetés. –mondta huncutan. Kezdődik, ha ő meglepetést tervez, akkor én tuti elveszítem a fejem és általában az ágyában kötök ki.
- Nem vagyok oda a meglepetésekért. Bár legutóbb vad szexben tört ki a meglepid, mégis, inkább kihagynám ezt ma, tekintve a múltunk. Komolyan mondom.
- Nem terveztem szexet, de ha akarod, érted kivételt teszek. - kacsintott rám. Ez nem vesz komolyan. Nem vagyok hajlandó ismét beleszeretni, habár abban sem vagyok biztos, hogy kiszerettem belőle.
- Komolyan mondom. –mondtam, de aztán meg is érkeztünk egy káprázatos villához.
- Ez az új otthonom, és ma főzök valami jó neked. És ne félj, többé nem kell szeretkezned velem, pedig biztosan fantasztikus lenne, de soha többé nem kell úgy lenned velem, örülhetsz. –hangja olyan szomorú volt, majd meg szakadt a szívem, érte, pedig tudtam, milyen nagy lókötő, de mégis, tudtam, hogy ezt őszintén mondja, és tényleg fáj neki, hogy ilyen rideg vagyok vele. Magam sem értem, hol nevetek vele, hol pedig komor vagyok és rideg. De tudjuk, miért vagyok ilyen, hiszen tudjuk mit tett, elutasított, mikor szerelmet vallottam, és akárhányszor felhoztam az érzéseim, a lelkembe tiport. Ha nem megyek el, ha apa nem kap más állást, már ennél is jobban össze lennék törve lelkileg.
- Jaj, én nem úgy gondoltam, de nézd el, Alex, még a mai napig nem hevertem ki, amit velem tettél. –mondtam komolyan.
- Nekem sem volt könnyű, nehéz volt kifejezni érzéseim, de miután elmentél, rájöttem, hogy kár volt elengednem téged, és, hogy én is szeretlek. De ez a múlté, mondom, már csak barátok vagyunk, kivertelek a fejemből, vége. – hangja komor volt, kimért és rideg. De totál ledöbbentem, hogy Ő is szeretett, így már haragudni sem tudok rá.
- Szerettél? –néztem rá boci szemekkel, majd végigsimítottam az arcát, pont a sebhelyénél. Egy kutya harapta meg, de csak még szexibb lett a pofikája a harapástól. Persze nem jó, hogy ez történ vele, de mégsem csúnyította el cseppet sem.
- Igen. –mondtam ridegen, majd elfordult vissza és előre nézett ki a kocsiból.
- Hívhattál volna, vagy írhattál volna. –mondtam és biztosra veszem, a képre volt írva, hogy mennyire fáj. Mert fájt is, hiszen ha megírja, visszajövök hozzá, és sosem engedem el.
- Azok után, ahogyan bántam veled, nem hittem, hogy visszajössz. De most itt van a lehetőség mindent helyre hozni. És első lépésnek kezdjük a vacsorával. – el akart indulni ki a kocsiból, de megfogtam a karját, és visszahúztam.
- Várj. Mielőtt elmennénk vacsizni akarok valamit adni. –mondtam komolyan a már zavart tekintetébe nézve, majd hozzá hajoltam, egyre közelebb és közelebb és megcsókoltam. Eleinte gyengéden csókoltam meg, várva reakcióját, de ő rögtön vissza is csókolt, majd egyre szenvedélyesebben csókoltuk egymást. A végén az ölében kötöttem ki, és szemtől szemben vele csókolóztunk. Közben a hajába túrtam, és levegő után kapkodtam olyan vadul csókolóztunk.
Hirtelen éreztem, hogy feláll férfiassága, és belemosolyogtam a csókba.
- Mi az? –kérdezte mosolyogva.
- Érzem, hogy a farkad áll, mint a cövek. –mondtam kacéran mosolyogva.
- Hát csodálkozol? –kérdezte nevetve.
- Kívántalak. –mondta ismét, majd újra megcsókolt vadul és szenvedélyesen, én meg vissza. Közben még szorosabban hozzá tapadtam –már mintha ez lehetséges még ennél is jobban - és közben éreztem, hogy a felsőm alá nyúl és végigsimítja, a hátam. Belebizseregtem minden egyes érintésébe, és itt volt az ideje belátnom, hogy a rabja lettem.
- Én is téged. –mondtam két csók közben. De igaz, ez az érzés, már rég nem éreztem, a szívem hevesen vert, ismét, és a testem szinte égett a vágytól, miközben azok a bizonyos pillangók a gyomromban egyre nagyobb szárnycsapásokkal repkedtek. Félek, hogy ismét beleszeretek, de attól tartok késő ennek gátat szabni, mert az érzéseim elindultak, és csak Rá vágyom, csak Őt akarom.
3. fejezet - Újra látlak
- Látom, nem vagy jó kedvedbe. –mondtam komoran Josh.
- Hát nem éppen. –mondtam szomorkásan.
Aztán meghallottam azt a hangot, ami egy éve magát a szerelmet jelentette, a fiút, akinek odaadtam magam, a fiút, akinek szívem adtam, és akivel csúnyán váltunk el. Elfordultam zavartan a park másik irányába… féltem, sőt rettegtem attól, hogy mi lesz most.
- Nézd csak kit fújt erre a szél, öcsém. –mutatott felém, és én Alex felé fordultam fájdalmas képpel.
- Szia, Alex. –mondtam fájdalmasan, mire láttam, hogy arcára fagy a mosoly.
- Kristine? –döbbent le.
- Én lennék. –mondtam sóhajtva egyet, majd felkeltem a padról és oda mentem hozzá.
- Mégis hogy… hogy kerülsz ide?
- Itt lakom, közel fél éve, itt kapott apu állást. Egyik nagyvárosból a másikba.
- Értem.
- Szerettem New Yorkot, sok szép emlék köt hozzá. – eszembe jutott az a bizonyos éjszaka is, sőt az utána jövő vad éjszakáink is, életem legszebb egy hónapja volt, dem égis fájdalmasan emlékszem vissza rá.
- Nézd, ami megtörtént, megtörtént, borítsunk fátylat a múltra. Az a bizonyos egy hónap meseszép volt, és nem kéne hagynunk, hogy felemésszen minket a fájdalmas elválásunk, lehetnénk barátok, kezdhetnénk újra. –mondtam ismét, majd kezemet nyújtottam felé.
- Benne vagyok. –mondta kissé fájdalmas mosollyal, majd kezet fogott velem. Az érintése előhozta a régi emlékeket, minden a feje tetejére fordult az érzéseimmel kapcsolatban. Egyszerűen ez a kézfogás nem volt elég, újra ölelni akartam, érezni illatát.
Aztán a következő pillanatban átöleltem, mélyen beszívtam az illatát, és bebújtam a nyakához.
Aztán a következő pillanatban átöleltem, mélyen beszívtam az illatát, és bebújtam a nyakához.
- Hiányoztál. –mondtam kissé rekedtes hangon, mert a bőgés közelében jártam.
- Te is. –mondta, majd éreztem, ahogyan végigsimítja a fejem, majd a hátam.
- Én azt hiszem, hogy megyek, magatokra hagylak. –mondta zavartan Damon, majd felkaptam a fejem. Megkedveltem a huncut mosolyú srácot, nem akartam, hogy menjen.
- Jaj, nem kell, elmehetnénk valahová hárman. Mit szóltok? –kérdeztem hirtelen.
- Nekem okés. –mondta mosolyogva Alex.
- Nem akarlak zavarni titeket, van mit megbeszélnetek. Ráadásul a barátnőm vár. –mondta Josh, és nekem leesett az állam. Ennek barátnője van és mg így is flörtélt velem?
- Neked barátnőd van, és az előbb mindezek ellenére flörtöltél velem. Kis szemét. –mondtam ledöbbenve, de nevetve, majd finoman belebokszoltam a vállába. Bár ha erősen tettem volna sem fájt volna neki, olyan izmos a karja. Vállat vont és huncutan elmosolygott. Alex meg felvont szemöldökkel, de mosolyogva nézett bátyjára.
- Ne nézz így Alex, akkor még nem tudtam ki, és különben is, mostanában az agyamra megy Alyson, de igyekszem még vele maradni. –mondta vállat vonva Josh.
- Így már más, de tudod, hogy Alsyon apja fontos ügyfele apának, ha most dobod, apa kikészül. –mondta Alex, és én csak bambán néztem a beszélgetésüket az üzleti fogásokról, amiben az emberi érzések, az igazi értékek elvesznek. Első az üzlet úgy néz ki.
- Igen tudod, de már lépek utána, biztosan nem tudja, hol vagyok, de előbb elhoztad, amit kértem?
- Igen, itt van. Nem hiszem el, hogy pénz nélkül járkálsz a városban. –majd egy köteg pénzt adott át Joshnak.
- Elköltöttem. Node megyek, sziasztok!
- Szia, bátyám.
- Am szia. –intettem Joshnak.
- Nos, mihez lenne kedved, hercegnőm? –kérdezte huncutan vigyorogva Alex. Kezdődik, de ha azt hiszi, hogy megfektet,nagyon téved, nem adom magam neki, még egyszer nem adom oda neki szívem.
- Nem tudom, elmehetnénk enni valahová, vagy csak mesélj. Mi volt eddig veled. –mondtam mosolyogva.
- Mindegyik megoldható.
- Mennyire akarsz elegáns helyre vinni? Csak mert nem ahhoz vagyok öltözve.
Ezután végigmért, és én majdnem elpirultam tőle, mindig is zavarba tud hozni, ez a gyengém, másnak eddig még soha sem sikerült. Nah jó apának, de neki máshogyan. Azokkal a ciki kérdéseivel, a pasikat illetően. Néha elsüllyedek, annyira zavarba hoz, főleg, ha más előtt kérdi. Meg persze váltig állítja, hogy szűz vagyok, ha tudná, hogy egy éve odaadtam ennek a szexistennek a szüzességem, kitérne a
hitéből. De nem tudja, és ez így van rendjén, még ne is tudja meg, idéo kell, hogy kitaláljam a szöveget, és kimagyarázzam a dolgot.
hitéből. De nem tudja, és ez így van rendjén, még ne is tudja meg, idéo kell, hogy kitaláljam a szöveget, és kimagyarázzam a dolgot.
- Ez is megteszi, hercegnőm. –mondta ismét ezt a mesebeli jelzőt rám, de igaz, mellette hercegnőnek érzem magam.
- Akkor induljunk, hercegem. –mondtam nevetve, majd belékaroltam és elindultunk a kocsija felé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)