A következő címkéjű bejegyzések mutatása: furcsa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: furcsa. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 18., szombat

13. fejezet -Első csókunk♥


És eljött az a perc, megcsókolt, és én viszonoztam. Még sosem éreztem, hogy valaha valaki így csókolt volna meg, volt benne valami varázslatos, valami észveszejtő, mert éreztem, hogy kómába esek, éreztem, hogy végem, csak érte élek, csak Őt akarom.
Csók után bambán néztem a szemeibe, mégis mélyen, miközben elvesztem azokban a meseszép tengerkék szemekben.  Megsimította az arcom, és Ő is meseszépen nézett rám. Hát igen, Ő lett az én szépszemű hercegem, csak az enyém, és együtt elválaszthatatlanok leszünk, és bosszúállók, de ez most mégsem érdekel. Jobban érdekelt a nézése a csókjai, az, mikor kezével megsimította arcom, és mikor átkarolta a derekam, az érintése, na attól még jobban kikészültem.
- Legszívesebben már most Tiéd lennék, még sosem vágytam ennél jobban senkire, de mégis, Alex iránti érzéseim bennem vannak és a mérhetetlen fájdalom és düh is.  Viszont nem akarok sokáig várni, csak pár nap kell, és Tiéd vagyok, én huncut tapizós szépszeműm. –mondtam mosolyogva.
- Szépszmű? Tapizós? Tudod, mit igazad van, az vagyok és bár semmi szex, most jól végigtapizlak és csókollak. –mondta Josh huncutan, majd az ölébe vett.
- Hej, szépszemű! Mégis mit… ? –lepődtem meg miután felkapott. Aztán az ágyra tett és fölém hajolt és elkezdte csókolni a nyakam, majd feltűrte a hálóingem és a hasam kezdte el csókolni. Én csak mélyeket sóhajtottam és élveztem a csókjait.
- Imádlak. – mondtam már lassan nyödécselve.
Mikor abbahagyta a csókolásom Ránéztem, és láttam, hogy Ő felnézett rám kissé zavartan. Jaj én balga marha, hiszen nincsenek érzések, csak üzlet az egész, de én kezdek érezni, pedig Alex… De ő becsapott és nem szabad és… marha vagyok, és Josht szer…azaz kedvelem. Teljesen összezavarodtam,  ezt nem…még nem, most bosszút kell állnom!
- Am ezt nem lehet! Biztos megőrültem és tényleg így érzek, de ez csak üzlet. Ugye? Nem lehet érezni, én…- motyogtam össze vissza, majd felültem és Ő mellém.
- Megértelek, túl korai, csak én is elkaptattam magam. –mondta mosolyogva, majd kezébe vette a plüssmacim és játszadozott vele, mint valami kisfiú. Ezen akaratlanul is elnevettem magam.
- Most mégis mit csinálsz? Akár egy kisfiú komolyan mondom. –mondtam mosolyogva.
- Csak játszadozom. –mondta vállat vonva, majd elkezdte a macit a lábaimon „járkáltatni” majd egyre feljebb és feljebb haladt.
- Hm, ez a maci is olyan huncut, mint Te? –kérdeztem mosolyogva mire ő huncutan rám mosolygott.
- Igen, sőt, még huncutabb, jobb, ha vigyázol. –kacsintott rám, miközben a mancsával felém mutatott.
- Nálad senki sem huncutabb, bár lehet én igen. –mondtam mosolyogva.
- Egyet értek, viszont alig várom, hogy szeretkezzünk. –mondta mosolyogva, majd megsimította az arcom. Már megint kezdi, és nekem a térdeim remegni kezdenek újra –pedig ülünk az ágyon- és a szívem hevesebben ver. Talán nem is szerettem Alexet most? Talán az már régen elmúlt, mikor elváltunk egy éve? Talán Joshba beleszerettem ilyen rövid idő alatt? Lehetséges ez? Mégis mi a fenét várok? Élvezzem ki, szeretkezzünk, hiszen most már mindketten vágyunk rá, és mindketten szabadok vagyunk. Szeretem? Nem tudom, de érzek valamit iránta és hihetetlenül kívánom. Ez az! Ma megteszem és vadul szeretkezek vele, de mégis érzékien… szerelmesen.
- Én is, Josh. –mondtam a szemeibe nézve, majd kivettem a macit a kezéből, ráültem és oda tettem ahol én ültem ott az előbb.
- Ez az éjszaka a miénk, csak a miénk. –mondtam mélyen a szemeibe nézve, majd megcsókoltam szenvedélyesen és elkezdtem kikapcsolni a nadrágját. Tudtam ismét éreztem, hogy Vele akarok lenni és nem csak most, nem csak ezt az egy éjszakát, hanem még sokat, sőt, lehet nyálsana hangzik, de Örökre Vele akarok lenni.

2011. május 22., vasárnap

10. fejezet - A buli...


Aztán késő este keltem fel, egy SMS-re Andy-tól, hogy buli van az egyik bárban, és, hogy miért nem megyünk el.  Vissza is írtam neki, hogy benne vagyok, rám fér a kikapcsolódás. Túl sok minden kavarog a fejemben Alexről és a gyanús SMS-eitől, ráadásul folyton beugrik a kép, mikor Josh végigsimította testem majdnem minden porcikáját, mikor azokkal a tengerkék szemekkel rám nézett, beleremegtem, és már csak a puszta gondolattól majdnem elaléltam.
Aztán a csengő zökkentett ki az álmodozásaimból. Andy volt az, fel is j=ott hozzám, én meg mint a tejbe tök úgy ültem egy helyben.
- Mégis mire vársz? Öltözz!- mondta komolyan.
- Lefeküdtem Alexszel, újra belezúgtam, de megint nem stimmel vele valami, gyanús SMS-eket kap, kikészültem, közben majdnem lesmárolt a bátyja, akinek érintéseitől lázba jövök. Kissé mozgalmas napom volt. –mondtam komoran, és Andynak kishíján leesett az álla a csodálkozástól.
- Huh! Nem semmi kislány, de jobb az ilyenektől távol tartanod magad. –mondta anyáskodó hangnemben.
- Tudom, de szeretem, viszont ott van a bátyja, aki totál megbabonázott, képtelen vagyok józanul gondolkodni.
- Azért megyünk bulizni, hogy lerészegedjünk, és felejtsünk, de mondjuk, jön Dimitri is. –mondta elpirulva miután kiejtette Dim nevét. Ez a lány totál belezúgott.
- Nekem nem baj, ha jön a Te orosz szeretőd, jól ki jövök vele. –mondtam nevetve, majd Andy egyre jobban pirult.
- Hey. – vörösödött el, és én meg jókat nevettem.
- Tény, ami tény, belezúgtál. –mosolyogtam rá, mire ő ugyan úgy pirulva bólintott egyet.
- Majd elmesélem, hogy milyen édi volt a legutóbbi szex alkalmával, azt hittem ott helyben elájulok a döbbenettől, no meg az orgazmustól. –mondta Andy mosolyogva, és ismét elvörösödött.
Ezen elnevettem magam, de egyben annyira jó látni, hogy legalább ő boldog…
Aztán elkezdtem öltözködni, és felvettem egy cuki mintás felsőt, és egy miniszoknyát extra nagy magas sarkúval, majd becsavartam a hajam. sminknek olyan természeteset tettem, csak semmi feltűnés, és aztán együtt elindultunk, apa óvó szavaival az tudatunkban a buliba. Mikor kiszálltam a kocsiból, megpillantottam Josht.
- Szia Josh. –mondtam mosolyogva, majd átöleltem.
- Josh, Ő Andy, a legjobb barátnőm, Andy, ő Alex bátyja, Josh. –mutattam be egymásnak őket. Andy zavartan rám nézett.
- Szóval a tapizós srác. –mondta Andy mosolyogva Josra.
- Elárultad neki? –vonta fel a szemöldökét Josh, de a barátnők mindent elmondanak egymásnak.
Igen el. –mondtam határozottan és pimaszan.  Aztán megjelent Dim.
- Szia Dim. –köszöntem, miután a tubicák számomra elég kínosan vad csókkal köszöntötték egymást.
- Ő Josh, Josh, Ő Andy pasija Dimitri. –mutattam be a két srácot egymásnak.
- Szia Dim.- majd kézfogás gyanánt a kezét felé nyújtotta.
- Szia Josh. –mondta Dim és kezet fogtak.
- Te vagy Kris pasija? – kérdezte újra Dim, és én majdnem ott helyben elájultam.
- Nem, én a pasija bátyja vagyok, most futottunk össze. –monda mosolyogva Josh.
- Az néha ugyan az.
- Ebben van valami Dimitri.
- Kicsit sem zavarunk? –néztem felvont szemöldökkel rájuk.
- Bocsi szépségem. –mondta huncutan mosolyogva Josh.
- Én mondtam, hogy ugyan az. –szólt Dim, és én vállba csaptam.
- Nah irány a buli srácok. Mert Kris végén megveri azt a csinos pofid. –mondta mosolyogva Dimnek Andy.
- Igaza van. –mondtam komolyan, mire mindkét fiú elnevette magát. Ezek nem vesznek komolyan.
De durcás pofival ugyan, de bementem utánuk a buliba, és rögtön táncolni is kezdtünk,  Andy természetesen Dimmel, és én megragadtam Josh-t és elkezdtünk, mint két őrült tini táncolni, hm…talán azok is voltunk.  De nem tudtam leplezni aggodalmam Alex iránt, másfelől az iránta táplált vonzalmam sem. Viszont látta, hogy letört vagyok, és megfogta a két kezem, és vigasztalni próbált.
- Biztosan valami fontos dolga akadt, azért SMS-ezett annyit, ne félj, rendes srác, csak nehezen tudja kifejezni érzéseit. –mondta mélyen a szemeimbe nézve.
- Igen, biztosan. –mondtam, majd mély levegőt vettem.
- Nem iszunk valamit? –kérdeztem fájdalmasan.
- De gyere. –mondta mosolyogva, majd elindultunk a bárpult felé. Viszont amit akkor láttunk, annak egyikünk sem akart hinni. Mintha kést döftek volna szívembe. Ott helyben hirtelen a bőgés és az ájulás kerülgetett. Miért tette ezt Velem? Végül a düh jött ki rajtam…

9. fejezet - Zavaró SMS-ek


Furcsa volt újra velük enni, de többnyire azzal telt a reggeli, hogy Mr és Mrs Leroy engem faggatnak.
- Milyen terveid vannak a jövőre nézve, Kristine? –kérdezte Mr. Leroy.
- Am még magam sem tudom, egyszerű gimibe járok, de érdekel az írás, sokat írok. Ezen kívül kínáltak már pár modellállást, lehet, elvállalok majd pluszba párat. –mondtam mosolyogva, majd felkapta mindkét Leroy srác a fejét.
- Modellkedés? –döbbent le Mrs. Leroy.
- Igen. –mondtam szerényen és halkan.
- Mit vártál anya, meseszép a csaj. –mondta Josh. még picit goromba volt, és letört, láttam rajta, hogy teljesen ki van készülve. Mondjuk a parkban panaszkodott Alysonra, most mégis egy összetört szívet láttunk.  Lehet ezért nem is szóltak rá, mindenki láthatta, hogy mennyire kivan szegény.
- Hát ebben egyet értünk. –mondta Alex, majd rám kacsintott, és én visszamosolyogtam. De nem tudtam mégsem koncentrálni, mert majd meg szakadt a szívem szegény Josh miatt.
- Majd elmúlik a fájdalmad, Josh. –csak ennyit mondtam, majd megfogtam a kezét. Ugyan is pont a két srác közt ültem, pechemre, vagy mákomra, ez már csak nézőpont kérdése.
Alex olyan komoly volt, gondolom sajnálta szegényt, aztán később kiderült az igazság, és teljesen más volt, mint hittem, de erről később…
- Már alig várom. –csak ennyit mondott szegényke.
Aztán hirtelen telefoncsörgés volt, Alex kapott sms-t.
- Elnézést. –mondta, majd felvonta a szemöldökét, és ezután mosolyogva olvasta az üzenetet. Vajon kitől lehet? Olyan feszült volt. Vajon mit titkol a drága?
- Minden rendben? –kérdeztem mosolyogva, de belül majd meg ölt a kíváncsiság.
- Igen, persze, semmi gond.  –mondta rezzenéstelen arccal, de tudtam, hogy baj van. Én marha sejthettem volna már akkor, hogy túl szép vele ahhoz, hogy igaz legyen.
- Akkor jó. –mondtam, majd végre folytattam a reggelim. Ezután néma csend volt az asztalnál. Valami nem stimmelt Alexszel, és képtelen voltam rájönni, hogy mi a fene. Közben kapta egyfolytában az SMS- eket, és majd meg őrjített ezzel.  Vajon ki az, akivel így írogat? És az a furcsa mosoly a száján. Ez nem tetszik, itt valami nagyon nem stimmel.
Aztán miután mindenki befejezte a reggelit, felmentünk a szobájába, de még akkor is kapta az SMS-eket.
- Ki a fenével írogatsz? –kérdeztem már kissé dühösen. Eleinte hezitált, de aztán mondott valamit. Képtelen voltam eldönteni, hogy most igaz, vagy sem…
- Semmi különös, az egyik haveromnak kellett segítség. – mondta a kissé átlátszó kifogását, de akkor én balga hittem neki.
- Értem. –mondtam zavartan. Ha róla van, szó tényleg nem tudom, hogy miben higgyek.  Egyik percben olyan kedves, a másik percben meg összetöri a szívem.
- Nos én megyek, majd hívj, ha nem SMS-ezel.  –mondtam oda gonoszan, majd elindultam, de visszarántott magához, és megcsókolt.
- Viszlát. –mondta, és szemeiből szomorúság sugárzott. Csók közben is éreztem, hogy búcsúzik, és mintha ez lenne az utolsó csókunk, olyan érzésem támadt.
De nem akartam ezt hinni, biztos paranoiás lettem megint.  Ezután intettem neki, elköszöntem a család többi tagjától is, Josht megvigasztaltam újra, majd hazamentem apuhoz, aki nagyban várt.  
Most arra sem tudtam gondolni, hogy esetleg fejmosást kapok, az a búcsúcsók szerűség járt a fejemben egész idő alatt, amit Alextől kaptam.
- Szia. –köszöntem oda apunak, aki a nappaliban várt.
- Szia. Minden oké? –kérdezte zavartan.
- Igen. Miért kérded?
- Csak mert olyan világfájdalmas képed van.
- Jól vagyok, csak kifáradtam. –mondtam komolyan, de ezzel éppen egy kínos téma irányába löktem magam.
- Nem is akarom tudni a részleteket, csak az, hogy jól vagy e. - hangja komoly volt, most nem oktatott ki, vagy csak nem akart, hiszen tudta, ezek után hasztalan velem beszélnie a biztonságos szexről.  
- Igen jól. –mondtam, majd egy zavart mosoly után elindultam a szobám felé.
Még sosem aggódtam ennyire, ha Alex újra megbánt, akkor végem, összetörtem egy életre. Ezek közt a gondolatok közt aludtam el. Nem is tudom miért, pedig reggel volt, de talán a tegnapi vad szex merített ki ennyire, ami hajnalig tartott, de egy biztos, rémálmaim voltak arról, hogy ismét összetöri a szívem…

7. fejezet - Furcsa reggel



Minden olyan furcsa volt másnap reggel, egyszerűen magam sem hittem el, hogy mit tettem.  Ráadásul reggel kaptam egy sms –t apától, hogy azért csak óvatosan, meg használjak óvszert. Mit ne
mondjak meglepődtem, később kiderült, hogy Mrs. Leroy felhívta őt és elmondta, hogy Alexel vagyok.
Hát ultra ciki a helyzet, de Alex mindenért kárpótol, érte megéri még apával is dacolni, és hallgatni a süket szövegeit, a szüzesség fontosságáról, és, hogy ha egyszer megteszem, kellőképp védekezzek.  Megtettem. De akkor is égő lesz, ha újra látom aput.
Alex is felkelt, majd végig csókolta hátam, miközben én kitárcsáztam apu számát. Nem jókor teszi, az tény.
- Szia, apu, am még maradok egy kicsit, de délutánra haza megyek. –mondtam bele a telefonba rekedtes hangon.  Egyben rettegtem apu mondaitól, másfelől Alex csókolgatta a hátam, amitől újra felizgultam.
- Rendben. Nem örülök, de a szülei rendesek, és tudod, csak óvatosan. –mondta apa szigorúan.
- Igen tudom apu. – nagyon unott volt a hangom, és meg is forgattam a szemeim, bár apu úgy sem látja, de amennyire ismer, tuti gondolhatta milyen képet vágok.
- Rendben prücsök akkor délután. –mondta szomorúan.
- Holnap apu. – én is szomorú lettem, mindig ilyen hatással van rám, de most már jobb ha tudja, bár az ő prücske leszek mindig, már felnőtt nő lettem.  Aztán letettem a telefont és nagyot sóhajtottam.
- Apa, tudod milyen, mindig bűntudatot kelt bennem.  –mondtam sóhajtva újra.
- Igen, apukád jól tud hatni másokra.  De nekem el kell mennem egy kis időre, cica, de reggelire visszaérek. –mondta komolyan, majd hozzá fordultam boci szemekkel.
- Ne nézz így rám, kérlek. –mondta, majd megcsókolt.
- Tényleg mennem kell. –mondta ismét, majd kiszállt az ágyból és elindult öltözni.
- Jó, menj, én addig elleszek. –mondtam szomorkásan, majd egy csókkal elváltunk.
Ezután letusoltam, csak álltam és álltam a tusoló alatt, élveztem, ahogyan a vízcseppek jönnek rám. Még sosem éreztem ehhez fogható megnyugvást, olyan boldog voltam, hogy újra vele lehetek, hogy arra szavak sincsenek. Habár lehet ismét magamra hagy, újra átver, de erre gondolni sem akartam.